Miért unják halálra a kampányodat? – A figyelemgazdaság 3 törvénye
A figyelmet nem kérni kell – ki kell érdemelni. A legtöbb kampány nem azért bukik el, mert gyenge a termék vagy rossz a szolgáltatás. Hanem mert nem tudja megszerezni és megtartani a mai marketing legfontosabb valutáját: a figyelmet.
Mi az a figyelemgazdaság?
A figyelemgazdaság (angolul: attention economy) lényege, hogy a márkák, tartalmak, hirdetések az emberek idejéért, fókuszáért és kattintásáért versenyeznek.
Ebben a világban minden másodperc számít:
- Egy megnyitott e-mail = értékes kapcsolat
- Egy félbehagyott TikTok = elvesztegetett lehetőség
- Egy három másodperces scroll = döntés a tudatalatti szintjén
A kérdés nem az, hogy elérsz-e valakit. Hanem hogy mennyi időre.
A figyelemgazdaság 3 törvénye
1. A figyelem az első 3 másodpercben eldől
Az emberek nem kampányt látnak – csak egy képet a feedben.
A kampányod nem ott kezdődik, hogy „A mi cégünk…”, hanem ott, ahol a hüvelykujj megáll. Az első másodpercek döntik el: érdekel-e vagy lapoznak tovább.
Ami számít:
- Nyitókép – üt-e vizuálisan?
- Headline – ad-e okot a megállásra?
- CTA – egyértelmű-e az irány?
Példa: A Duolingo TikTok-kampányai nem tanulással kezdődnek – hanem a zöld bagoly dühkitöréseivel és furcsa történeteivel. Ezután jön az üzenet. A figyelmet előbb meg kell szerezni, hogy utána taníthass.
2. A figyelem nem ragad, ha nincs váltás
A mai felhasználó a statikus, „letisztult” kreatívokat egyszerűen átugorja. A sikeres kampányokban mindig történik valami.
- Váltakozó képi világ
- Ritmikus szövegezés
- Feszültség, majd oldás
Ez a struktúra nemcsak szórakoztat, hanem megtart.
Példa: A Nike „You Can’t Stop Us” kampány videószerkesztése pár másodpercenként vált: sportolók, helyszínek, mozgások váltják egymást. Mégis egy koherens üzenet halad előre, lendülettel.
3. A figyelem nem cél – hanem eszköz
Sokan eljutnak a „megállítottuk a scrollt” szintig. Aztán jön a csend. Semmi valódi üzenet, semmi, ami konvertál.
A figyelem önmagában nem ér eladást. Kell mögé:
- Értékígéret – mit nyer vele a néző?
- Problémaazonosítás – amit tényleg ő is érez
- Megoldáskeret – mitől lesz más az élete?
Esettanulmány: Egy hazai B2B szoftvercég 2024-ben 3 hónapig futtatott leadgeneráló kampányt. A kreatív minden szinten teljesített: videó, headline, call to action. Az egyetlen hiba? Nem mondták el, miért jobb a megoldásuk másokénál. A CTR magas volt, a konverzió nulla. Figyelmet szereztek – de nem adtak rá választ.
Mit csinálj másképp?
- Ne „bevezetőt” írj – adj okot a megállásra.
- A headline ne cím legyen – legyen ajánlat.
- Váltogass formátumokat – carousel, videó, kiemelt szövegrészek.
- Tedd fel a kérdést minden mondatnál: „Mit ad ez neki?”
- A CTA ne csak szöveg legyen: legyen ritmusa, lendülete.
Miért nem hallatszik a branded?
A figyelem ma már nem jár alanyi jogon.
Vagy megragad – vagy elvész a zajban.
A kampányod nem akkor indul, amikor kimegy. Hanem amikor valaki megáll rajta.
Ha szeretnéd, hogy a branded ne csak megszólaljon, hanem hallatszódjon is – keress meg minket.
Mi az a CTA – és miért nem kattint rá senki?
A CTA (Call To Action) nem csupán a kampány végpontja – hanem a végső cél. Ez az a mondat vagy néhány szó, ami eldönti: történik-e valami, vagy csak látták. Ha nem kattintanak rá, nem az ügyfél a hibás – hanem az, aki rosszul kéri a kattintást.
Mi az a CTA?
Az a konkrét lépés, amit szeretnél, hogy az érdeklődő megtegyen. Gomb, mondat vagy akár e-mail aláírás formájában is megjelenhet: irányt mutat. Fontos, hogy a CTA ne csak aktivizáljon, hanem döntést is támogasson:
- „Kérj időpontot”
- „Iratkozz fel”
- „Nézd meg, hogyan működik nálunk”
Miért nem működik a CTA-d?
Túl gyenge: Az emberek nem az információkat, hanem a megoldásokat keresik.
Nincs benne haszon: Ha nem tudnak pár szóban azonnal hasznot, nem kattintanak.
Nem passzol a tartalomhoz: Ha a mást ígérsz, mint a szöveg, logikailag szétesik az élmény.
Körülményes: Túl hosszú, túl általános vagy túl sok lépés kell a kattintáshoz – pillanatnyi figyelmet kellene ragadnod.
Mi működik viszont?
- Cselekvés + eredmény
- Tömörség
- Érzelmi trigger
- Egyértelműség
Milyen egy erős CTA valójában?
Olyan, mint egy kulcs. Nemcsak nyit – de biztonságot is ad: „Ez most nem rizikó, hanem lehetőség.” Például:
- Gyenge: „További információért kattints ide.”
- Erős: „Kattints, és tudd meg, hogyan lett a X-ből kategóriagyőztes.”
Az előbbi csak ott van, az utóbbi kíváncsivá tesz – és viszi tovább.
Esettanulmány
A Semrush egy B2B SaaS cég, ami felmérte, hogy a „Get a Demo” és „Get Started Free” kifejezéseket kombinálva használja. A célcsoportjuk között felismerték, hogy vannak, akik csak érdeklődnek, mások már a vásárlás mellett elkötelezettek.
Eredményként a különböző szinteken történő CTA elhelyezéssel:
- Ritkábban volt túltömörítve a felhasználói élmény.
- A demo feliratkozások 27 %-kal nőtek.
- A free trial indulások közel 15 %-kal emelkedtek.
A B2B CTA hatékony elemei – color, context, timing
- Azonnali gratifikáció – Például: „Töltsd le még ma!”
- Egy konkrét lépésre koncentrálj – Ne legyen túl sok választási lehetőség azonnal.
- Haszonorientált üzenet – A motiváció legyen világos: mit kapok?
- Stratégiai elhelyezés – Hero szakaszban, tartalom végén, oldalsávban stb. mindig releváns helyen.
- Tesztelés, elemzés – A/B tesztek segítenek megtalálni a legjobb verziót.
Görcsösség nélkül
A CTA nem trükk – hanem döntéssegítő. Ha nem kattintanak, az nem az ügyfél bizonytalansága, hanem az ajánlat bizonytalansága. Segít eloszlatni kételyeket, fejleszt értéket és növeli az esélyt az akcióra.
Ha szeretnél olyan módszereket, amik nem csak szépek, hanem működnek is: kérdezz tőlünk bátran!
Mi az a márkapozicionálás – és miért bukik el nélküle a kampányod?
A márkapozicionálás nem egy szlogen. Nem egy hangulat. Hanem az a belső döntés, ami eldönti, hogyan fogják értelmezni a márkádat. Ha ez nincs meg, hiába jó a kampány – célt téveszt.
Mi az a márkapozicionálás?
Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen ez egy nagyon fontos stratégiai döntés: milyen problémára ad választ a márka, kinek, és pontosan hogyan akar a fejében élni. Nem az a lényeg, hogy mit mondasz – hanem mit akarj, hogy érezzenek rólad.
Mi történik, ha ez hiányzik?
- A kampányod homályos lesz a felhasználók számára.
- A közönséged mást hall bele, mint amit mondani akartál.
- A versenytársad narratívája írja át a tiédet.
Egy rossz pozicionálás nemcsak zavaros, de másnak adja át a piac edukálásának jogát. Ilyenkor nem te vezetsz, hanem csak követed, mit gondolnak rólad.
3 tünet, hogy rosszul csinálod:
- A kampányod után nem tudják, pontosan mivel foglalkozol.
- Minden sales pitch másképp magyarázza a márkát.
- Nem tudsz különbséget tenni branding és pozicionálás között.
Mit csinálj helyette?
- Fogalmazd meg egy mondatban, miben más a Te márkád.
- Képzeld el, mit mond rólad az ideális ügyfél egy barátjának.
- Használd konzekvensen minden touchpointon.
Nem elég jól kinézni. A kampány akkor működik, ha helyére van téve a márkád a célcsoport fejében.
Ha a pozicionálásod még csak félkész, segítünk végigvinni.
207 milliárd Ft – így alakítja át a digitális költés a reklámpiac logikáját
A magyar digitális reklámpiac 2024-ben egy történelmi fordulóponthoz ért el: a hirdetési büdzsék összege először haladta meg a 200 milliárd forintos értéket, a végösszeg pedig 207,6 milliárd forint lett. Ez az adat nem csupán egy volumenmutató, hanem stratégiai átgondolásra kényszeríti azokat a szereplőket, akik eddig még különválasztották a marketinget és az üzleti tervezést.
Ezek az adatok akkor nyernek értelmet, ha megértjük: milyen szerkezetű változások állnak mögötte, és milyen jövőképet rajzol ez fel a döntéshozóknak.
Strukturális váltás, nem csupán növekedés
A magyar GDP mindössze 0,6%-kal bővült 2024-ben. Ennek tükrében a digitális reklámköltés 10%-os növekedése nem makrogazdasági, hanem stratégiai viselkedésváltozás eredménye. A vállalatok nem a gazdasági ciklusokat követik, hanem azokat a csatornákat keresik, ahol adatvezérelt döntések, megtérülés és skálázhatóság érhető el. Ez ma a digitális tér.
A digitális csatornák részesedése immár 54% a teljes médiatortán belül. Ez a többség nem véletlen – ez az a pont, ahol a márkák kommunikációs jelenléte összeér az üzleti architektúrával.
A működés rendszerszintűvé vált
A reklámköltés növekedésének hátterében nem egyetlen eszköz vagy platform áll, hanem egyre erősebben integrált marketing-ökoszisztéma. Ennek jellemzője a folyamatos automatizáció, a felhasználói útvonalak finomhangolása és a prediktív logikák beépítése a tervezésbe. A 2024-es jelentés jól mutatja: már rég nem elég egy lábon állnunk.
A programmatic hirdetések például 23%-kal nőttek. Ezekben az esetekben már nem kampányindításról van szó, hanem real-time döntéstámogatásról: egy platformalapú rendszer automatikusan súlyozza, mikor, hol és milyen ajánlattal jelenjen meg egy márka – a lehető legnagyobb hatásfokkal.
Hasonló elmozdulás figyelhető meg az influencer marketing esetében is, ahol a 31%-os bővülés már nem a kampánydarabszámot tükrözi, hanem az üzleti teljesítményhez kötött tartalomhasználatot. Ez a szegmens mára belépett a konverzióközeli eszköztárba.
A retail media – ami hosszú ideig a hazai reklámpiac radarján kívül mozgott – 2024-ben mérhető kategóriává vált, 821 millió forintos reklámbevétellel. A kereskedelmi felületek tehát már nem pusztán eladási térként funkcionálnak, hanem márkakommunikációs platformként is.
Kontextusvezérelt pozicionálás
A figyelem lekötése egyre kevésbé csak elérési kérdés. A médiafelületek között való választás ma már pozícióformáló döntés. A globális platformok (például a Google, Meta, TikTok) dominanciája nem kérdőjelezhető meg: a hirdetési büdzsék kétharmada ezekre csatornákra áramlik. Ugyanakkor a hazai tartalomszolgáltatók 72,7 milliárd forintnyi bevételt realizáltak – ez már nem kiegészítő tétel, hanem stratégiai opció.
A márka szempontjából nem mindegy, hogy hol építi fel jelenlétét. A kommunikációs közeg maga is értelmezést ad – egy hirdetés teljesen mást jelent és más eredményeket ér el például egy streaming platformon, mint egy szakmai portálon vagy egy kontextusban működő tartalmi ökoszisztémában.
Mit mutat a jövő?
Az AdExpect 2025 előrejelzései szerint a digitális reklámpiac növekedése idén is folytatódik, a becslések szerint 10,9%-kal bővül majd. A legnagyobb lendületet a streaming típusú csatornák (CTV), az AI-vezérelt kiszolgálás és a prediktív célzás kapják, valamint az olyan hibrid megoldások, mint a retail media és az integrált kereső/display modellek.
A marketing szerepe ezzel talán végérvényesen elmozdult a kreatív támogatás irányából a stratégiai funkció felé. A döntéshozatalhoz kapcsolódik, adatot integrál, működést hangol össze. Aki külön kezeli ezt a rendszert az értékesítéstől, az nemcsak üzleti lehetőséget veszít, hanem a kontrollt is.
A jelenlét új definíciója
A 207,6 milliárdos költés nem egyetlen iparág eredménye. Ez egy reklámpiaci visszajelzés arról, hogyan dönt a gazdaság figyelmi logikája mentén. A digitális jelenlét ma már nem taktika, hanem egy működési feltétel. Nemcsak az látszik, aki megjelenik – hanem az, aki értelmes struktúrában van jelen. Hiszen aki most sem látja, mekkora szerepe van a digitális jelenlétnek a tudatos márkaépítésben és az értékesítésben, egyszerűen lemarad, és a piac elszáguld mellette.
A kérdés tehát nem az, hogy megjelenünk-e a digitális térben, mert ez mindenkinek megy.
Hanem az, hogy pozíciót építünk – vagy csak reagálunk a zajra.
Ha szeretnél kitűnni a tömegből, és valami egyedit alkotni, ami valós eredményeket hoz, vedd fel velünk a kapcsolatot!
A cikk az IAB Hungary 2024-es digitális reklámköltési jelentésén alapul: https://iab.hu/2025/03/31/200-milliard-folott-a-2024-es-digitalis-reklamkoltes-megjelent-az-adex-2024-es-az-adexpect-2025/
Budapesti Gyógykatedrálisok – amikor egy film nemcsak mesél, hanem épít is
Budapesti Gyógykatedrálisok – amikor egy film nemcsak mesél, hanem épít is
Egy jó film hatással van. Egy jó kampány ezt a hatást felerősíti. A „Budapesti Gyógykatedrálisok” című film nemcsak emléket állít Budapest fürdőkultúrájának, hanem érzelmi kapcsolatot is épít múlt és jelen között. Az Animatiqua Stúdió – ügyfelünk hat hónapon át dolgozott azon, hogy életre keltse a főváros legimpozánsabb fürdőépületeit, mi pedig azon, hogy ez az élmény a megfelelő közönséghez jusson el.
Film, ami több mint tartalom
A film a Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. megbízásából készült. A „gyógykatedrálisok” kifejezés találó: ezek a terek nemcsak impozánsak, de gyógyító hatásúak is – kívül-belül. A film narrációját Kautzky Armand hangja teszi emlékezetessé.
Mitől lesz egy film-premier kampány hatékony?
Egy ilyen típusú projekt esetén a marketing szerepe nem a promóció, hanem az élmény kiterjesztése. Ezért a kampány során kiemelt szempont volt:
- az érzelmi narratíva hangsúlyozása,
- az archív anyagok vizuális erejének kiemelése,
- a közönség edukálása (pl. Margit fürdő története),
A cél az volt, hogy a film ne csak megjelenjen, hanem tudatosan építse a márkát, és hosszú távon is értéket közvetítsen.
Egy ilyen kampányban az időzítés és az érzékenység épp annyira fontos, mint a kreatív anyag. A film témája – Budapest történelmi fürdői – egyszerre kulturális örökség és turisztikai lehetőség. Ezt a kettősséget kellett kommunikációban úgy összefogni, hogy ne váljon sem szimpla múltidézéssé, sem túl direkt értékesítési üzenetté. A kampánystratégia egyik legfontosabb kérdése az volt: hogyan beszéljünk egy város emlékezetéről úgy, hogy közben jövőt is építünk vele? A válasz: kontextust teremtettünk – platformokat, ahol a film nemcsak megjelenik, hanem értelmet is kap.
Mi ebben a Jung & Stark szerepe?
Nem pusztán kampányt készítettünk, hanem egy történet fókuszának megtalálásában is szerepet vállaltunk.
Segítettünk megmutatni, hogyan válhat egy film üzenetté, nem csak tartalommá.
A Budapesti Gyógyítókatedrálisok egyszerre kulturális gesztus és stratégiai építkezés.
A mi feladatunk az volt, hogy ne csak létrejöjjön – hanem hatni is tudjon.
Együttműködés, amire büszkék vagyunk
Az Animatiqua Stúdióval való közös munka több mint marketingfeladat – kreatív partnerség. Ők a tartalmat hozzák létre precizitással és szenvedéllyel, mi pedig segítünk abban, hogy ez a tartalom célba érjen, értéket képviseljen, és hosszú távon is működjön.
Az időtálló márkaépítés művészete a luxusiparban
Az időtálló márkaépítés művészete a luxusiparban
Kevés márka létezik, aminek neve önmagában presztízst, kiválóságot és megbízhatóságot sugall. A Rolex ilyen, aki ezt viseli, nem csupán egy órát hord. Egy életstílust, egy történetet, egy pozíciót. Egy korona a csuklón – aminek súlya van. De hogyan vált a Rolex a luxusóraipar megkerülhetetlen szereplőjévé? Mi áll a márka sikere mögött?
Ebben a cikkben megnézzük a Rolex történetét, ikonikus mérföldköveit, és azt is, milyen tanulságokat hordoz ez a márka mindenki számára, aki időtálló értéket akar építeni – akár az üzletében, akár a személyes márkájában.
A Rolex születése – vízió egy fiatal vállalkozótól
A történet 1905-ben kezdődik, amikor Hans Wilsdorf, egy fiatal német vállalkozó, megalapította Londonban a Wilsdorf & Davis céget. Akkoriban még a zsebórák uralták a piacot – a karóra újdonságnak, sőt sokak szerint múló divatnak számított. Wilsdorf viszont hitt benne, hogy a karóráké a jövő – és nemcsak praktikum, hanem presztízs szempontjából is.
1908-ban bejegyeztette márkanevet – egy rövid, könnyen megjegyezhető és kiejthető név, ami tökéletesen mutat a számlapon. A legenda szerint a név a francia horlogerie exquise („kiváló órásmesterség”) szóból ered.
1919-ben a cég áthelyezte székhelyét Genfbe, Svájcba – a precízió és minőség földjére. Innen indul a márka meteorszerű felemelkedése.
Az innováció mesterei
A Rolex már a kezdetektől technológiai úttörő volt. Az első vízálló karóra? Rolex. Az első automata felhúzószerkezet? Rolex. Az első kronométertanúsítvány karórára? Rolex.
Néhány mérföldkő, amit érdemes kiemelni:
- 1926 – Megjelenik az első vízálló karóra, az Oyster.
- 1931 – A Rolex bemutatja a Perpetual rotort, az automata felhúzószerkezet forradalmi változatát.
- 1953 – Létrejön a Submariner, a világ egyik legismertebb búvárórája.
- 1960 – A Deep Sea Special óra eléri a Mariana-árok 10 916 méteres mélységét.
- 2022 – A Rolex bemutatja a Certified Pre-Owned programját – hivatalos használtóra-értékesítés.
Ez nem csupán technikai fejlődés. Ez identitásépítés. Minden újítás egy újabb réteg a márka legendáriumához.
A márkaépítés aranyórája: lassan, tudatosan, luxusosan
Nem vesznek részt akciókban. Nem próbál mindenáron trendi lenni. Nem gyárt olcsóbb modelleket a fiatalabb generációknak. Ehelyett épít.
A marketingje időtálló, mint maga a termék. Nem kiabál. Nem magyarázkodik. Csak jelen van – ott, ahol a teljesítmény, a siker és az örökség számít.
3 alappillérre épül:
- Hitelesség – minden kommunikáció egy múltbéli tettből, technikai bravúrból vagy teljesítményből ered.
- Elérhetetlőség – nem azért vágyunk rá, mert mindenhol ott van, hanem mert nem mindenhol van ott.
- Törekvés – ez a márka nem luxus a gazdagoknak, hanem jutalom azoknak, akik eljutottak oda, hogy megengedhetik maguknak.
A pozicionálás mesterműve
A Rolex pozicionálása egyszerre tökéletesen célzott és időtálló. A célcsoportja: azok az emberek, akik már elértek valamit, és ezt nem harsányan, hanem szimbolikusan szeretnék megmutatni.
Nem kell hozzá logó a számlapon – a forma, a stílus és az ikonikus korona önmagáért beszél. Ez egy csendes státuszszimbólum. A belső elit jele.
A limitáltság művészete
A márka mindig is ügyelt arra, hogy ne legyen túl sok. A kínálat szűk, a gyártás limitált, a modellek lassan frissülnek. Mindez nem a kapacitáshiány, hanem a vágykeltés eszköze.
A kereslet gyakran meghaladja a kínálatot – ami tovább erősíti a márka körüli mítoszt. A várólisták nem hátrányt, hanem státuszt jelentenek.
Mit tanulhatunk a Rolex sikeréből?
A Rolex több, mint luxusmárka. Egy stratégiai tanulmány, egy mesterkurzus márkaépítésből. Néhány kulcslecke:
- Építs hitelességre. Ne a legújabb trendekhez igazodj, hanem értékekhez.
- Légy következetes. A márkaidentitás nem kampányonként változik.
- Vállald a korlátokat. Néha a nem a legerősebb marketingeszköz.
- Tudj váratni. A vágykeltés kulcsa az idő és az elérhetetlenség kombinációja.
- Ne mindenkihez szólj. Csak azokhoz, akik érteni fogják.
Záró gondolat
A Rolex nem csupán időt mutat. Hanem értéket. Egyfajta kollektív megerősítést arról, hogy az idő, a teljesítmény és a kitartás számít.
A világ változik. A technológia gyorsul. A trendek jönnek és mennek.
De egy dolog biztos: a korona a csuklón örök marad.
És ez az, amiben hiszünk mi is a Jung & Starknál.
Mi nem kampányokat csinálunk – értékeket építünk.
Olyan márkáknak segítünk pozíciót foglalni, történetet írni és bizalmat konvertálni, akik hosszú távra játszanak.
Akik nem csak jelen akarnak lenni a piacon – hanem jelen akarnak maradni.
Ezért készítünk ilyen elemzéseket.
Mert tudjuk: a stratégiai gondolkodás mindig vonzza azokat, akik többre vágynak egy jó ötletnél.
Ők lesznek a következő ügyfeleink.
Amikor Megan Fox is csak második helyezett
Amikor Megan Fox is csak második helyezett
Hogyan lesz egy dobozos jegeskávéból státuszszimbólum egy luxusreklámban?
Mi kell ahhoz, hogy egy férfi ne nézzen oda Megan Foxra?
Nem sportautó. Nem egy másik nő. Egy doboz Hell jegeskávé.
Miközben a legtöbb FMCG márka még mindig funkciót kommunikál, a Hell Ice Coffee kampánya egy ritka példája annak, amikor a termék piaci újrapozicionálása nem hirdetés, hanem kulturális narráció.
A sztori: Megan, a villa, és a (nem) figyelő férfi
A reklám nyitóképe: napsütötte luxusvilla, kőteraszon fekvő férfi, aki láthatóan egyetlen dologra koncentrál – a kezében tartott Hell jegeskávéra. A kamera vált, fent az erkélyen Megan Fox telefonál:
„Hello, ez itt Megan. Megan Fox.” – ahogy azt csak az tudja mondani, akit tényleg mindenki ismer.
Ezután jön a show: ruhaváltás (piros estélyi, természetesen), csábító pózok, színpadias jelenet egy játékegérrel – de a férfi reakciója: semmi. Nem pislog. Nem mozdul. Nincs interakció. Csak a kávé.
A fordulat: Megan odasétál, és elhangzik a mondat, ami mindent helyretesz:
„Hi. I love iced coffee.”
Ez végre megérinti a pasit. Ránéz. És vágás: együtt ülnek, együtt kávéznak. Vége. Teljes a kép.
🎯 Miért üt ez a reklám ennyire?
Mert nem úgy viselkedik, mint amit megszoktunk.
1. A kontraszt ereje
A reklám pont az ellentmondásokra épít. Megan Fox karaktere a luxus, a távolságtartás, a celebkultusz megtestesítője – míg a jegeskávé egy impulzív termék, amit a benzinkúton veszünk le a polcról. A kettő együtt… teljes disszonancia.
És emiatt zseniálisan működik.
2. Megfordított sztereotípiák: nem Meganért őrül meg, hanem a kávéért
A reklám önironikus: egyértelműen játszik a férfinézők vágyaival, de aztán fricskát ad. A férfi főhős nem reagál Megan jelenlétére. Nem esik hasra a látványtól, nem követi a mozdulatait.
Ő már „megvan”.
Nem kell több – csak a jegeskávé.
Ez egy erőteljes átkódolása annak, amit a reklámok gyakran tesznek: nem a női test ad el – hanem a termék nyeri el a vágyott státuszt.
A reklám eredménye:
Egy olcsón elérhető tömegcikk úgy jelenik meg, mint valami, amiért még Megan Fox figyelmét is elveszítenéd.
3. Humor, ami működik nemzetközileg is
A Hell régóta nemzetközi piacon gondolkodik, és ez a reklám – szövegében minimalista, de vizuálisan erős – simán működik nyelv és kultúra nélkül is. A szituáció annyira abszurd, annyira egyszerű, hogy bárhol a világon lemegy.
Plusz: a reklám klipszerű, könnyen újravágható, mémesíthető. Tökéletes TikTok vagy Instagram reels alapanyag.
A Z generációs közönség nem azonosulást keres, hanem reakciót:
„Ez nem lehet igaz, de mégis működik.”
Ezt a hatást a Hell precízen hozza.
4. Termékközpontúság
Ez talán a legmeglepőbb: hiába Megan Fox a főszereplő, a termék van a középpontban. Az egész reklám nem róla szól, hanem arról, hogy mennyire ellenállhatatlan az ital. Nem Megan kávézik – hanem a pasi. A végén Megan is csak akkor nyer teret, ha beszáll a kávés vibe-ba.
Ez nem egy „Megan Fox endorsement” – hanem egy termék pozicionálás egy celebkereten belül. Ez marketingesként irigylésre méltóan jól megcsinált húzás.nálás egy celebkereten belül.
És mire tanít minket ez az egész ügynökségi fejjel gondolkodva?
- Az ellentmondás vizuálisan sokkoló – és emlékezetes.
A marketing egyik legnagyobb fegyvere: a meglepetés. Itt minden meglepő. A szereplő, a reakcióhiány, a végszó. - A híresség nem cél, hanem eszköz.
Megan nem azért van itt, hogy elvigye a show-t – hanem hogy aláhúzza: még ő sem fontosabb a terméknél. Ez az igazi márkaépítés. - Az abszurd humor az új nyelv.
A fiatal közönség (különösen a Z generáció) nem akar tanmeséket vagy szívhez szóló történeteket. Inkább valami olyat, amit egyszerre lehet kiröhögni, értelmezni, és posztolni. Ez a reklám ilyen.
Nem kell mindig „reálisan” mutatni a terméket.
A dobozos jegeskávét senki sem issza vörös estélyiben villateraszon. De ettől még az üzenet átjön. Sőt – pont ettől.
A Hell reklámja nemcsak arról szól, hogy „jegeskávé = menő”. Hanem arról, hogyan lehet egy FMCG terméket luxusszinten tálalni, anélkül hogy elveszítené a tömegesség varázsát.
Ez nem egy Megan Fox-reklám. Ez egy Hell jegeskávé-reklám – Megan Fox segítségével.
Ez a kampány nemcsak reklám, hanem tanulmány a marketingstratégiai átkódolásról.
Egy tömegtermék státuszt kap. Egy híresség csupán eszközzé válik. Egy FMCG márka nem elad – pozíciót vált.
Ez az, amit a legtöbb márka csak szeretne.
Ez az, amit kevesen mernek.
És ha ez ennyire működik, mit tanulhat belőle egy márka?
Ha te is úgy érzed, hogy a márkád sokkal többet érdemel, mint „korrekt kreatív” és „átlagos kampány”, akkor…
Dolgozzunk együtt.
Mi ismerjük a hatásmechanizmusokat. Tudjuk, hogyan lesz egy egyszerű termékből mémalapanyag, egy hagyományos spotból nemzetközi poén, egy ismeretlen márkából beszédtéma.
Írj nekünk. Ne csak reklámot csináljunk – hanem reakciót.
A Ferrari F40 története: Szuperautó-legenda
A Ferrari F40 története: Szuperautó-legenda
Minden Ferrari különleges, de van néhány, ami egészen más szintet képvisel. Olyan modellek, amik nemcsak a határokat feszegették, hanem újakat húztak meg. A modern Ferrari-szupersportautók közül öt emelkedik ki legendaként: 288 GTO, F50, Enzo és LaFerrari. És közülük is van egy, ami minden másnak irányt mutatott.
Ez az F40.
Az utolsó Enzo – az első örök klasszikus
A Ferrari F40 különleges helyet foglal el a márka történetében: ez volt az utolsó modell, ami még Enzo Ferrari életében készült. Az 1987 és 1992 között gyártott, középmotoros, hátsókerék-hajtású szupersportautó nemcsak a Ferrari 40. évfordulójára készült, hanem Enzo végső üzeneteként is szolgált – egy utolsó, kompromisszummentes autó.
A modell a 288 GTO Evoluzione versenyváltozatból nőtt ki, ami eredetileg a B-csoportos versenysorozatra készült, de annak megszűnése után a Ferrari új irányba vitte tovább a projektet. A cél volt: egy utcai autó, ami méltó a Le Mans-szellemiséghez, és új szintre emeli a teljesítményt.
Az autó nem reklámnak készült, a megjelenése önmagában is egy tökéletes márkastratégiai pillanat volt: minden, amit képvisel, amit üzen, amit láttat – egységes és hiteles. Pontosan így működik a valódi márkaépítés
Brutális számok, letisztult forma
Az F40 szíve egy 2,9 literes, ikerturbós V8-as motor, ami 478 lóerőt és 426 Nm nyomatékot produkált – és egy alig 1250 kg-os kasztnit mozgatott. 0-ról 100 km/h-ra 4,2 másodperc alatt gyorsult, végsebessége pedig átlépte a 320 km/h-t. Ez volt az első sorozatgyártású autó, ami áttörte a 200 mérföld/órás határt.
A formája ikonikus, karosszériája kevlárból és szénszálból készült, minden példány Ferrari vörösben pompázott. Szélesebb volt, mint egy mai pickup, de alacsonyabb, mint bármelyik utcai autó.
Belül: semmi sallang, csak szándék
Az utastér spártai volt. Nem volt kárpitozás, nem volt rádió, csak az elengedhetetlen klíma. Az ülések nem kényelemre készültek – hanem arra, hogy gyorsulás közben a helyén tartsanak. Ez volt a Ferrari válasza azoknak, akik szerint az autóik túl kényelmesek lettek.
A marketingesek akkoriban így fogalmaztak: „Ez az autó azoknak szól, akik kizárólag a tiszta teljesítményt keresik.” És ezt az ígéretet be is tartották.
A volán mögött: adrenalin injekció
A turbók hirtelen robbanása, az 5 sebességes kézi váltó, az agresszív futómű – az F40 nem udvarolt, hanem kihívás elé állította a sofőrt. Minden kanyar, minden gyorsítás koncentrációt és bátorságot követel.
Formula–1-es pilóták is beszámoltak róla, milyen váratlanul pördült ki, ha nem volt pontos a vezető. Ez az autó veszélyes volt – és épp ettől vált izgalmassá.
Ár, ritkaság, státusz
Összesen 1311 darab készült belőle, több, mint bármely más Ferrari Big Five modellből. Indulóára 1987-ben közel 400 000 dollár volt – ma már a 3-4 millió dolláros ár sem ritka. Az igazán ritka példányok, például az LM versenyváltozatok akár 5 millió eurót is elérhetnek.
Az értéket nemcsak a futásteljesítmény, hanem a történet is meghatározza: korai gyártás, különleges tulajdonos, versenymúlt – mind növeli az értéket.
Örökség és gyűjtői státusz
Ma a Ferrari F40 nemcsak a ’80-as és ’90-es évek egyik legnagyobb autója – hanem referencia a gyűjtői világban. A különböző variációk – csúsztatható ablakos korai modellek, állítható felfüggesztés nélküli verziók – árkülönbségeket is jelentenek.
A legjobb példányokat ma már műtárgyként kezelik – de ez a modell nem ragadt be az üvegvitrinbe. Egyre többen olyan darabokat keresnek, amiket nemcsak nézni, hanem vezetni is lehet – mert ez az autó használatra készült.
Jung & Stark
A Ferrari F40 nem hirdetés volt, hanem üzenet. Mi is így dolgozunk.
Ha a márkád több szeretne lenni, mint egy termék. Ha történetet, pozíciót és jövőképet akarsz. Vedd fel velünk a kapcsolatot – és nézzük meg, mit építhetünk közösen a te márkádból.
Porsche marketingstratégiája – Örökség, innováció, élmény
A Porsche marketingje nem reklám – hanem stratégia. Örökség, innováció és élmény kampányokra építve. Mutatjuk, hogyan lesz egy márkából legenda, egy modellből identitás.
Honda marketingstratégiája – Minden szegmenshez egy legenda
Így lett egy japán motorcégből az amerikai fiatalság egyik legmenőbb márkája. Nem technológiával nyertek, hanem marketinggel – okos sztorival, jó időzítéssel és hibátlan pozicionálással.
