A Labubu és a Sonny Angel – két apró, gyűjthető figura, amik mára globális kultusztermékek lettek. Mi a közös bennük? Mindkettő azt bizonyítja, hogy egy jól felépített közösségi hype és egy kis limitált exkluzivitás elég ahhoz, hogy egy termék státuszszimbólummá váljon.
És nem, nem gyerekjátékokról beszélünk. Ezek a figurák ma már a Z generáció és a fiatal felnőttek kedvencei – és sok szempontból úgy működnek, mint a sneaker dropok vagy a luxusdivat.
Az eredet – egy mese és egy talizmán
- Labubu: egy hongkongi-belga illusztrátor, Kasing Lung „csúnyán aranyos” szörnyecskéje, amely 2019-ben robbant be, miután a kínai Pop Mart exkluzív forgalmazásba vette. A figura szándékosan kicsit ijesztő, mégis szerethető – és ez a „ironikusan cuki” esztétika tökéletesen rezonál a fiatal felnőttekkel.
- Sonny Angel: egy japán tervező, Soeya Toru 2004-es alkotása, eredetileg a fiatal japán nők stresszoldó talizmánjaként. A szlogen – „He may bring you happiness.” – egyszerű, de működik. A Sonny Angel mára 33 országban kapható, és vakdobozos (blind box) rendszerének köszönhetően gyűjtőszenvedélyt vált ki.
Kik a célcsoport? – A „kidult” vásárlók és a Z generáció
A Labubu célcsoportja szinte kizárólag felnőtt gyűjtőkből áll. A legtöbben táskadíszként, lakásdekorációként használják, sőt Thaiföldön amulettként hordják. A Sonny Angel inkább a Z generációs fiatalok közt lett trend: nosztalgikus, cukin ártatlan baba, amit sokan „emocionális támasznak” tekintenek – és amit megfizethető áron lehet gyűjteni. Egy baba ára 10 dollártól indul, de kevesen állnak meg egynél.
A közösségi média hatalma – amikor az unboxing maga a kampány
Ezek a figurák nem klasszikus reklámkampányokkal hódítottak. A TikTok és az Instagram elvitte helyettük a munkát.
- Unboxing-videók: a vakdobozos modell zseniális – a „Melyik figurát kaptam?” drámai pillanata önmagában virális tartalom. A #sonnyangel hashtag 95 millió megtekintést hozott TikTokon 2023-ra.
- Celeb-hatás: a Labubu esetében egyetlen Instagram-poszt robbantotta be a trendet: amikor Lisa (Blackpink) egy Labubu kulcstartóval pózolt, Thaiföldön azonnal sorban állás és amulett-mánia kezdődött. Hasonló lökést adott a Sonny Angelnek Bella Hadid vagy Victoria Beckham egy-egy Insta-sztorija.
- Organikus közösségek: New Yorkban 2023-ban több mint 150 Sonny Angel-rajongó gyűlt össze egy spontán cserepiknikre. A Pop Mart pedig márkaként csak „ráült” erre a hullámra.
A hiány marketingje – limitált dropok és FOMO
A Pop Mart mesterei a FOMO-nak. Limitált kiadások, ritka “chase” figurák, amiket szinte lehetetlen megszerezni. Ez:
- Többszöri vásárlásra ösztönöz
- Éjszakai sorban állásokat és sajtófigyelmet generál
- Drasztikusan növeli a másodlagos piaci értéket (egy ritka Labubu akár több ezer dollárért cserél gazdát)
A Sonny Angel hasonlóan működik: limitált kollaborációk (pl. Casetify telefontokok) és ritka, már nem gyártott sorozatok teszik gyűjtői státuszszimbólummá.
Miért működik ez ennyire jól?
Mert nem figurát adnak el, hanem közösségi élményt és státuszt.
A Labubu és a Sonny Angel esete megmutatja, hogy:
- a vakdobozos élmény és a limitált elérhetőség luxusdivat-szerű vásárlói pszichológiát épít,
- a közösségi média (és különösen a TikTok) ma a legjobb márkaépítő,
- egyetlen jól időzített celeb-poszt milliós reklámértékkel ér fel.
Mit tanulhatunk ebből marketingesként?
A Labubu és a Sonny Angel sikere nem varázslat. Tudatosan épített vágyat, közösséget és hiányérzetet. Ha a te márkád nem csak eladni akar, hanem őrületet kelteni, akkor a kérdés egyszerű:
Van elég történeted, hogy hype-ot csináljunk belőle? Megmutatjuk, hogyan lesz belőle trend – akár B2B-ben is.