Nulláról a reflektorfénybe? A Nagy social média kísérlet
A közösségi médiában az algoritmusok döntik el, ki robban be egyik napról a másikra, és ki marad láthatatlan. A kreatív gazdaság értéke néhány éven belül elérheti az 500 milliárd dollárt, de a többség számára a platformok inkább útvesztőt, mint aranybányát jelentenek.
Zara: amikor a gyorsaság legyőzi a kreativitást
A Zara nem tervez. Másol. A luxusmárkák éveket töltenek azzal, hogy megalkossanak egyedi darabokat, Zara viszont néhány hét alatt lemásolja őket, és piacra dobja. Ez az egyszerű, de kíméletlenül hatékony modell alapja annak, hogy a spanyol márka mára több mint 20 milliárd dolláros bevételt termel.
Miért fizetsz egy emberért, ha egy egész csapatod is lehet?
Évekig működött a recept: felvettél egy ügyes marketingest, aki „mindenhez kicsit értett”, és lefedte a teljes marketinged. Ő írta a posztokat, menedzselte a hirdetéseket, készítette a grafikai anyagokat, frissítette a weboldalt, és még a rendezvényeket is szervezte.
A gond csak az, hogy a marketing ma már túl gyorsan változik és túl sok területet foglal magában ahhoz, hogy ezt egy ember valóban kézben tarthassa.
Apple: mit tenne Jobs – és elég-e ehhez Tim Cook?
Steve Jobs nem egyszerűen egy cégvezető volt, hanem egy korszakos zseni. Az iPod, az iPhone, az iPad – mind új kategóriát teremtett, új világot nyitott meg a felhasználók előtt. Ő nem egyszerű termékeket mutatott be, hanem jövőt.
Több mint tíz év telt el azóta, hogy Jobs elment, és az Apple-t Tim Cook vezeti. Az eredmény: 3 billió dolláros piaci érték, stabil működés, kifogástalan ellátási lánc. De közben az innovációból hiányzik a „wow”. Miközben a Microsoft és a Google AI fejlesztésekben száguldanak előre, az Apple le van maradva, mint a borravaló. És minden új keynote után ugyanaz a kérdés visszhangzik: mit tenne Jobs?
Az AirPods volt az utolsó igazán „meglepő” siker. A Vision Pro pedig bár mérnöki bravúr, inkább drága rétegtermék maradt, mint új platform. Az iPhone pedig évről évre ugyanaz a koreográfia: kicsit gyorsabb chip, kicsit fényesebb kijelző, kicsit jobb kamera. Az idei bemutatón is ez köszönt vissza: az iPhone 17 széria és az extra vékony iPhone Air valóban elegáns és mérnökileg lenyűgöző – 5,6 mm titán test, brutális fényerő, új kamerák –, de sokak szerint ez inkább radikális finomítás, mint korszakváltás.
Közben a világ más pályán játszik. A Microsoft és a Google generatív AI-ban diktálják a tempót, miközben az Apple sorra tolja a határidőket. A Siri forradalmi frissítése hónapok óta csúszik, mert „nem ütötte meg a minőségi mércét”. Elemzők szerint az
Apple 1–2 év lemaradásban van – és a mesterséges intelligencia nem az a terület, ahol megengedhető a kivárás.
Ezért egyre hangosabbak a kritikusok. Egyes elemzők szerint az Apple-nek ma már nem logisztikai zseni kell, hanem új vízióvezérelt, termékfókuszú CEO. Vagyis nem Cook, hanem valaki, aki képes új Jobs-szintű lendületet adni.
És itt van a törésvonal. Tim Cook zseniális válságmenedzser volt: ő tartotta mozgásban az Apple gépezetét világjárvány idején, chiphiány idején, geopolitikai feszültségek közepette. Ő hozta el az aranykort a részvényeseknek. De az AI-korszak nem arról szól, ki tudja egyben tartani a hajót. Az AI-korszak arról szól, ki meri először újraírni a játékszabályokat.
Ezért a szeptemberi keynote valójában nem a színek és a specifikációk miatt volt izgalmas. Hanem azért, mert mindenki azt várta: képes lesz-e az Apple végre előállni valamivel, ami awe-dropping. Valamivel, ami nem csak finomabb és fényesebb, hanem új korszakot nyit. Mert ha az iPhone Air lenyűgözően vékony is, és az iPhone 17 kamera-rendszere tényleg a legjobb, amit valaha iPhone-ban láttunk – a kérdés ugyanaz marad. Ez még mindig csak a múlt csiszolása, vagy végre a jövő beindítása?
👉 Mit tenne Jobs?
👉 És képes-e Cook végre egyszer nem a kételyeket, hanem a jövőt bizonyítani?
Meghalt a divatvilág királya
91 éves korában elhunyt Giorgio Armani, a modern elegancia legnagyobb alakja. Halálhírét saját cége erősítette meg, hozzátéve: a divatház a jövőben is őrzi alapítója szellemiségét és függetlenségét.
Miért szereted a kutyás posztokat? – A feelgood marketing neurobiológiája
A neuromarketing egyik legizgalmasabb területe a boldogság-hormonok hatása a fogyasztói döntésekre. Dopamin, oxitocin, szerotonin és endorfin – ezek a vegyületek nem csak a jóllétért felelősek, hanem a márkákhoz való kötődésben is kulcsszerepet játszanak.
A hétköznapokban mindez csak annyit jelent:
- ezért állnak sorba egy Apple-termékért napokkal a megjelenés előtt,
- ezért sírunk egy Pixar-filmen, majd veszük meg a Buzz Lightyear bögréjét.
- és ezért érezzük úgy a Starbucksban, mintha a barista lenne a legjobb barátunk.
Ez mind biológia. A márkák pedig pontosan tudják, hogy az elérni kívánt hatáshoz melyik hormon kell. Hogy egy szemléletes példát említsünk: lassan kiépülő, de hosszan maradó hatás kell? Akkor gondolj egy Škoda Kodiaqra – a családbarát SUV-ra, ami nyugalmat és biztonságot áraszt, pont úgy működik, mint egy szerotoninlöket. Gyors, azonnali élmény kell? Akkor képzeld el a Škoda Octavia RS-t – a vagány apuka autóját, ami dopamin-robbanással pörget fel, amint a gázra lépsz.
Vizsgálatokban kimutatták, hogy amikor jutalomra számítunk – mondjuk egy új termék megjelenésére –, az agy jutalomközpontja, a nucleus accumbens aktiválódik. Ez a „belső ünneplőközpont” magyarázza az izgalmat, amit egy Apple-esemény előtt érzel.
A boldogság vegyületei marketing nyelven
- A dopamin a várakozás és jutalom hormonja. Ezért állnak sorban emberek egy új iPhone-ért, vagy kattintanak egy „limitált akció” hirdetésre.
- Az oxitocin a bizalom és kötődés vegyülete. Ezért érzed úgy, hogy a Starbucks baristája a barátod, vagy ezért ragad meg egy megható reklámfilm.
- A szerotonin a nyugalmat és elégedettséget erősíti. Ezért fizetnek sokan többet egy harmonikus, kényelmes élményért, mint egy kaotikus, névtelen szolgáltatásért.
- Az endorfin az eufóriát hozza. Sport, humor, közösségi kihívások – ezek miatt működnek olyan jól a Nike vagy a Red Bull kampányai.
A legnagyobb márkák tudatosan adagolják ezt a „neurokoktélt”. Az eredmény: érzelmi kötődés, ami sokkal tartósabb, mint egy egyszeri akció.
Ez a négy vegyület alapjaiban határozza meg, hogyan érzel a márkákkal kapcsolatban. És igen, emiatt fizetsz szívesebben a megszokott lattédért is, mint egy névtelen papírpohár kávéért a sarki boltban.
A neurológusok úgy hívják: mezolimbikus dopamin pálya. A fogyasztó nyelvén: „úristen, akció van a kedvenc boltomban”.
Storytelling = neurokoktél
Kutatások kimutatták: ha egy történet drámát és érzelmet közvetít, a szervezetben egyszerre szabadul fel
- Kortizol – felhívja a figyelmet.
- Dopamin – jutalmaz.
- Oxitocin – empátiát kelt.
Ez a „story-driven” élmény, más néven úgy hívják: érzelmi elköteleződés. Az olvasó viszont inkább így fogalmaz: „na, ezt a reklámot nem csak néztem, hanem éreztem is”.
Paul Zak kísérleteiben például egy rákos kisfiúról szóló történet 47%-kal magasabb oxitocin-szintet váltott ki a nézőkben, mint egy semleges videó. Az empátia és a biológiai reakciók tehát kézzelfogható módon alakítják a döntéseinket. Ezért működik minden, ami hiteles, emberi és érzelmes. A tudomány tehát alátámasztja, amit a marketingben tapasztalunk: a dopamin az izgalmat és a várakozást mozgatja meg, az oxitocin a kötődést építi, és ezek együttesen adják a „feelgood” hatást.
És az etika?
Fontos látni: nem létezik „buy button” az agyban. A neuromarketing keretek között működik, szigorú szabályokkal. Az ICC/ESOMAR Nemzetközi Kódex világosan kimondja, hogy a részvétel mindig önkéntes kell legyen, az adatkezelés átlátható, és a résztvevőknek joga van kilépni – még a kutatás után is.
Ez a kódex az iparág „biztonsági öve”: nem azért használjuk, mert kötelező, hanem mert garantálja a tiszta működést. Az ESOMAR például adatminimál elvet ír elő: csak a feltétlenül szükséges adatot szabad gyűjteni, és azt is kizárólag kutatási célra. Ha pedig túlzóvá vagy manipulatívvá válna, az az egész piackutatói szakma hitelességét veszélyeztetné.
A Neuromarketing Science & Business Association (NMSBA) saját etikai kódexe még tovább megy: előírja a tudományosan elfogadott módszerek használatát, tiltja a félrevezetést, és külön védi a gyermekeket és más sérülékeny csoportokat.
Magyarán: az etika nem gátja, hanem alapja a neuromarketingnek. Ha ez a háttér nincs meg, a kutatás és az üzenet hatástalan és ártalmas is lehet.
Tehát itt nem csak „cuki kutyás posztokról” van szó. Hanem arról, hogyan reagál az agy a jutalomra, a kötődésre, a nyugalomra és az eufóriára. Ez a neuromarketing valósága: egyszerre tudomány, élmény és felelősség.
És ha most mosolyogsz, mert felismerted, hogy te is bedőlsz ennek néha – teljesen normális. Az agyad így van bekötve. Sőt, ha nagyon őszinte akarsz lenni, valószínűleg már most is jobban kötődsz egy márkához, mint gondolnád. És ez nem csak piaci trükk: ez az idegrendszered legősibb reflexeinek a játéka.
Egy termék vagy szolgáltatás önmagában kevés. Ha a vásárló nem érez kötődést, mindig az ár fog dönteni. Ha viszont aktiválod a „boldogsághormonokat”, a márkád értéke túlmutat az árcédulán. Így alakul ki az a lojalitás, ami évekre biztosítja az ügyfélkapcsolatot.
A Jung & Starknál pontosan ebben segítünk:
- Felderítjük, hogyan hat a márkád az ügyfelek idegrendszerére.
- Megmutatjuk, melyik hatásra érdemes építeni.
- Olyan kampányokat építünk, amik érezhetők is.
Nem elég, ha figyelmet szerzel. A figyelmet át kell alakítani érzelmi kötődéssé – különben minden kampány csak rövid távú tűzijáték marad. Ha nem akarsz az árversenyben vergődni, hanem hosszú távú lojalitást építenél, beszéljünk.
Musk 97 milliárdos OpenAI-üzletébe vonta volna be Zuckerberget
Elon Musk mindig is szeretett nagyban játszani. Most azonban kiderült: 2025 elején a világ leggazdagabb embere még nagyobbra tört, mint bárki gondolta. Egy bírósági beadvány szerint Musk 97,4 milliárd dolláros ajánlatot tett az OpenAI felvásárlására – és ebbe a buliba Mark Zuckerberget is be akarta rántani.
160 milliárd dolláros veszteség a szoftveriparban
Az elmúlt években a szoftverfejlesztők voltak a digitális gazdaság és a startupok rocksztárjai, a Szilícium-völgy motorjai, a cégek legdrágább munkaerői. Aztán berobbant a mesterséges intelligencia.
Újabb AI-botrány: engedély nélkül szerkeszti a videód?
Újabb AI-botrány: engedély nélkül szerkeszti a videód?
A videós platform ismét reflektorfénybe került – és nem a legjobb okból. Kiderült, hogy a platform mesterséges intelligenciát használt a felhasználók videóinak módosítására, ráadásul az alkotók tudta és beleegyezése nélkül. Ez nemcsak a kreatív kontroll elvesztéséről szól, hanem arról is, hogy a Google a háttérben több milliárd videót és feliratot vont be AI-tréningekhez, szintén engedély nélkül.
Hogyan indult a történet?
Már júniusban kiszivárgott, hogy a Google több mint 20 milliárd YouTube-videót használt fel új AI-modellje, a Veo3 AL betanításához. A Proof News kutatása ezt megerősítette: 48 ezer csatornáról 173 ezer videó feliratát szívták le, és olyan techóriásoknak adták el, mint az Nvidia, az Apple vagy a Salesforce. A listán a világ legismertebb YouTuberei is szerepelnek: MrBeast, PewDiePie, Jacksepticeye vagy Marques Brownlee.
Dave Wiskus, a Nebula streamingszolgáltató vezetője nyíltan „lopásnak” nevezte a gyakorlatot, rámutatva: a stúdiók így akár teljesen ki is válthatják az alkotókat generatív AI-val.
A titkos videószerkesztés
A botrány itt nem állt meg. Az elmúlt hónapokban több készítő – köztük Rick Beato (5 millió+ feliratkozó) és Rhett Shull – észrevette, hogy videóikon furcsa változások jelentek meg. Kisimított bőr, túlélesített részletek, olajfestmény-szerű textúrák. Beato még viccesen megjegyezte: „Olyan, mintha smink lenne rajtam.”
A YouTube végül elismerte: valóban fut egy kísérlet a Shorts-videókon, ahol gépi tanulással „javítják” a felvételek zajosságát és elmosódottságát. A cég hangsúlyozta, hogy ez nem generatív AI, hanem hasonló, mint egy modern okostelefon kamerája. Az viszont nem derült ki, hogy a felhasználók kikapcsolhatják-e.
Hitelesség és valóság kérdése
Az iparági szakértők szerint a probléma messze túlmutat a technológián. Samuel Wooley, a Pittsburghi Egyetem professzora arra figyelmeztet: a YouTube ezzel újabb réteget iktat a valóság és a közönség közé. „Ha a közönség megtudja, hogy a platform engedély nélkül változtatja meg a tartalmakat, az alapjaiban rengeti meg a bizalmat.”
Hasonló vita már évtizedek óta zajlik – előbb a Photoshop, majd a szépségfilterek, most pedig az AI kapcsán. De míg a szűrők használatáról az alkotók dönthetnek, itt egy vállalat avatkozik bele a tartalomba, a készítők feje fölött.
A vita lényege: kinek a kezében van a kreatív kontroll? A YouTube szerint a cél a „jobb élmény”, a készítők szerint viszont hitelességük és közönségük bizalma forog kockán. Ahogy egyre több digitális platform kezd hasonló eszközöket bevezetni, a kérdés égetőbb, mint valaha: hol húzzuk meg a határt az AI-segítség és az alkotói jogok megsértése között?
A YouTube példája egyértelmű: ha nem te irányítod az AI-t, az AI fog irányítani téged. A Jung & Starknál olyan stratégiákat építünk, amikben a technológia az üzleti célokat szolgálja – nem fordítva. Vedd fel velünk a kapcsolatot, és dolgozzunk ki együtt egy stratégiát, amiben az AI nem torzítja, hanem erősíti a márkád üzenetét.
Az Uber egy mondattal nyert piacot – Megmutatjuk hogyan
Ha egy AI-t kérsz meg, hogy írjon B2B sales szöveget, szinte mindig ugyanazt kapod vissza: ‘innovatív, moduláris, gyors és hatékony’. Pont olyan, mint amit a konkurensed is kitesz a weboldalára. De az AI nem tudja, milyen érzés egy pénzügyi igazgatónak minden reggel káoszban megnyitni az Excel-fájlokat. Vagy egy marketingvezetőnek hónapokig magyarázkodni, hogy ‘még nincsenek eredmények’. Ezért nem a gép nyelvén kell szólni, hanem az ügyfélén.
A probléma: miért halnak el a B2B sales szövegek?
Ha végigkattintasz tíz B2B weboldalt, szinte mind ugyanazzal kezdődik:
- „Gyors és hatékony megoldásokat nyújtunk.”
- „Moduláris, innovatív rendszerünk minden igényt lefed.”
- „Több mint tíz év tapasztalattal dolgozunk.”
Papíron jól hangzik, de a valóságban csak üres frázisok. Ezek a mondatok nem mondanak semmit arról, hogy az ügyfél hogyan lesz jobb helyzetben, ha velük szerződik. Nem szól a problémáiról, nem mutatja meg, milyen konkrét eredményre számíthat.
A legtöbb B2B sales szöveg azért bukik el, mert önmagáról beszél. Az ügyfelet viszont nem érdekli, hogy te mit tudsz – ő azt akarja tudni, „Mi történik velem, ha nálatok kötök ki?”.
Az Uber története: funkciókból élmény
Az Uber indulásakor még funkciókkal kommunikált:
– „Track your driver” (kövesd, hol jár a sofőr)
– „Cashless payment” (készpénz nélküli fizetés)
– „One tap and you’re there” (egy koppintás, és ott vagy)
Ezek hasznos funkciók, de egyik sem adott választ arra a kérdésre, hogy az ügyfél életében mi változik ettől.
A fordulat akkor jött, amikor az üzenet középpontjába nem a technológiát, hanem az élményt tették:
„Your day belongs to you.”
Ebben az egy mondatban benne van minden, amit az emberek valójában akartak:
- Nincs több várakozás.
- Nincs több stressz a taxizással.
- Nem kell aprót keresgélni.
- Nem más irányítja a napod, hanem te.
Az Uber áttörése nem azért jött, mert technológiailag jobb volt másnál. Hanem azért, mert értékígéretet adott: nyugodtabb, szabadabb napot, kevesebb bosszúsággal.
Termékelőny vs. értékígéret
A különbséget érdemes egy pillanatra megállva tisztázni.
Termékelőny:
- azt mondja el, mit tud a termék
- funkció, technikai jellemző, tulajdonság
- pl. „felhőalapú rendszer”, „intelligens dashboard”, „egy kattintásos riport”
Értékígéret:
- azt mondja el, mit nyer az ügyfél
- megoldás, hatás, eredmény
- pl. „Gyorsabb döntések kevesebb káosszal”, „Átlátható működés egyetlen felületen”, „Kevesebb tippelgetés, több adat, gyorsabb döntés”
Az egyik rólad szól. A másik róla. És csak az utóbbi ad el.
Hogyan írd át ügyfélnyelvre?
Ez egy egyszerű gyakorlat, amit bármelyik sales szövegre el lehet végezni:
- Írd le, mit tud a termék.
– „Automatikus riport 1 kattintással.” - Tedd fel a kérdést: mit nyer ezzel az ügyfél?
– „Nem kell többé találgatnia, pontosan látja, mi működik és mi nem.” - Fogalmazd meg úgy, mintha ő mondaná másnak.
– „Ők rendet tettek a marketingünkben – végre tudom, mi hoz pénzt.”
Ez az a pont, ahol a szöveg már nem rólad szól, hanem arról, hogy őt miben segíted.
Miért működik jobban az értékígéret?
Azért, mert az ügyfél azonnal saját helyzetére vonatkoztatja.
– Nem arról beszélsz, mit tudsz.
– Hanem arról, hogy ő mit veszít vagy nyer.
Az Uber példája azt bizonyítja, hogy a piac nyelvén kell beszélni, nem a sajátodon. A technológia érdekes lehet, de a végén nem az app-funkciók győznek meg senkit, hanem az érzés: „Ez megkönnyíti az életem.”
És ez igaz minden B2B szolgáltatásra is. Az ügyfél nem azért szerződik veled, mert moduláris a rendszered. Azért szerződik, mert átláthatóbb lesz a munkája, gyorsabb a döntése, kisebb a kockázata.
Rossz példa: „10 éves tapasztalattal, gyors és hatékony kampánykezelést nyújtunk.”
Jó példa: „Eleged van abból, hogy hónapokig nem látsz eredményt? Mi 30 napon belül kimutatható leadnövekedést hozunk – átlátható riportokkal, kevesebb káosszal.”
Az Uber példája világosan mutatja: a termékleírás csak zaj. Az értékígéret az, ami igazán megragad.
A jó sales szöveg nem az, hogy „innovatív és moduláris”. Hanem az, hogy az ügyfél a végén azt mondja: „Pont erre volt most szükségem.”
És ez a mondat minden iparágban működik – mert nem a termékről, hanem az emberről szól, aki használja.
Ha szeretnéd, hogy a sales szövegeid is ilyen hatást váltsanak ki, érdemes átgondolni: hány funkciót sorolsz most, és hány értékígéretet mutatsz meg. A számok megmutatják a különbséget a kattintás és a konverzió között.
A Jung & Starknál hiszünk abban, hogy a jó marketing nem hangzatos jelzőkön múlik, hanem azon, hogy mérhető eredményt hoz az ügyfélnek. Nem szövegeket írunk – jövőképet építünk. Nem kampányokat futtatunk – üzleti növekedést generálunk.
