Nulláról a reflektorfénybe? A Nagy social média kísérlet
A közösségi médiában az algoritmusok döntik el, ki robban be egyik napról a másikra, és ki marad láthatatlan. A kreatív gazdaság értéke néhány éven belül elérheti az 500 milliárd dollárt, de a többség számára a platformok inkább útvesztőt, mint aranybányát jelentenek.
Zara: amikor a gyorsaság legyőzi a kreativitást
A Zara nem tervez. Másol. A luxusmárkák éveket töltenek azzal, hogy megalkossanak egyedi darabokat, Zara viszont néhány hét alatt lemásolja őket, és piacra dobja. Ez az egyszerű, de kíméletlenül hatékony modell alapja annak, hogy a spanyol márka mára több mint 20 milliárd dolláros bevételt termel.
Miért fizetsz egy emberért, ha egy egész csapatod is lehet?
Évekig működött a recept: felvettél egy ügyes marketingest, aki „mindenhez kicsit értett”, és lefedte a teljes marketinged. Ő írta a posztokat, menedzselte a hirdetéseket, készítette a grafikai anyagokat, frissítette a weboldalt, és még a rendezvényeket is szervezte.
A gond csak az, hogy a marketing ma már túl gyorsan változik és túl sok területet foglal magában ahhoz, hogy ezt egy ember valóban kézben tarthassa.
Meghalt a divatvilág királya
91 éves korában elhunyt Giorgio Armani, a modern elegancia legnagyobb alakja. Halálhírét saját cége erősítette meg, hozzátéve: a divatház a jövőben is őrzi alapítója szellemiségét és függetlenségét.
Musk 97 milliárdos OpenAI-üzletébe vonta volna be Zuckerberget
Elon Musk mindig is szeretett nagyban játszani. Most azonban kiderült: 2025 elején a világ leggazdagabb embere még nagyobbra tört, mint bárki gondolta. Egy bírósági beadvány szerint Musk 97,4 milliárd dolláros ajánlatot tett az OpenAI felvásárlására – és ebbe a buliba Mark Zuckerberget is be akarta rántani.
160 milliárd dolláros veszteség a szoftveriparban
Az elmúlt években a szoftverfejlesztők voltak a digitális gazdaság és a startupok rocksztárjai, a Szilícium-völgy motorjai, a cégek legdrágább munkaerői. Aztán berobbant a mesterséges intelligencia.
2025 októbertől nincs politikai hirdetés. Hogyan tovább?
2025 októberétől az Európai Unióban a Facebookon és Instagramon tilos lesz politikai hirdetést feladni. A Google (YouTube) pedig már korábban bejelentette, hogy szintén nem kíván részt venni az EU új szabályozásában, a TTPA-ban rejlő jogi bonyodalmakban.
Felmerül a kérdés:
Mi lesz a kampányokkal, amik eddig a fizetett hirdetésekre épültek?
Ha a kampányod stratégiája úgy néz ki, hogy „boostold meg” és „rádobunk egy kis remarketinget”, akkor ez a változás fájni fog.
1. Az influenszerek a legújabb páncélosok
Ha eltűnnek a fizetett hirdetések, maradnak azok, akik saját erejükből tudnak elérni embereket: az influenszerek.
Ők nem kérnek engedélyt hirdetési fiókban, nem szponzorált tartalomként jelennek meg – ők maguk a tartalom.
És ami a legveszélyesebb:
- organikus a jelenlétük,
- nem célzottak, hanem követettek,
- nem csak kampányidőszakban aktívak.
Aki eddig lebecsülte őket („ezek csak táncolnak a TikTokon”), most keresi majd a telefonszámukat.
Mert aki nem szólal meg saját hangon, annak más hangján kell megszólalnia.
2. A csoportok – a kampány valódi otthona
A Facebook-oldalak organikus elérése ma már olyan, mintha egy kikapcsolt tévét néznél. A csoportok viszont az algoritmusok paradicsoma.
Ha tagja vagy egy csoportnak, kapsz értesítést.
Ha hozzászólsz, még több posztot látsz.
Ha megosztasz valamit, a Facebook kiemeli, nem rejti el.
A kampányod nem attól lesz sikeres, hogy milyen posztokat teszel ki, hanem attól, hogy milyen közösségekben vagy jelen – és ezeket a közösségeket már jóval a választások előtt építeni kell.
3. Tartalom: a kampány új főszereplője
Eddig a tartalom csak egy díszlet volt, amit hirdetéssel erősítettünk meg. Mostantól viszont a tartalom maga az egész hadsereg.
Nincs második esély, nincs „próbáljuk meg még egyszer kiemelni”. Vagy működik, vagy kuka.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- platform-specifikus, jól megírt szöveget
- erős narratívájú videókat
- tudatos hang- és képi világot, karaktereket
- okosan időzített posztokat
4. Azok, akik most tanulnak, 2026-ra már lemaradnak
Elkezdődött a kampánystratégia új korszaka. A nagy neveké, a hangos reklámoké és a digitális rakétáké véget ért.
Most azok jönnek, akik:
- építettek valódi közösséget,
- megalkottak karaktereket,
- nem hirdetésekre, hanem emberi viselkedésre optimalizáltak.
A többiek? Ők majd magyarázkodnak az eredményváróban.
Jung & Stark
Mi nem hirdetést kezelünk – kampányt nyerünk. Akkor is, ha lekapcsolják a reklámtáblákat.
Lépj kapcsolatba velünk, és készülj fel a kampányok új korszakára!
Morcos ezredes, éhes márka– a KFC visszahódítási kísérlete
A KFC legújabb kampánya olyan húzással állt elő, amire kevesen számítottak: lekerült a mosoly Sanders ezredes arcáról. Nem csak a plakátokról. Nem csak a csomagolásról. Minden felületről. A „Kentucky Fried Comeback” egyszerre provokáció és meghívás: amíg te nem térsz vissza, ő sem mosolyog.
Egy őszinte helyzetjelentés
A háttérben egy kellemetlen felismerés áll. A KFC kutatásai szerint a fogyasztók 90 százaléka szomorú lenne, ha a márka eltűnne, mégis gyakran a konkurenciát választják. Ez az ellentmondás adta a kampány alapját: a cél nem hízelgés, hanem egy nyílt, figyelemfelkeltő gesztus.
A vizuális váltás ereje
Az ikonikus ezredes mostantól mosolytalanul néz a vendégekre. Ez nem pusztán dizájnfrissítés, hanem teljes arculati fordulat. A logó minden felületen módosult, a csomagolás új üzenetet kapott – „Addig nem mosolyog, míg te sem” –, és a közösségi médiában is lecserélték a megszokott vidám vizuálokat. A változást egy 11 hónapos nyereményjáték és exkluzív appkedvezmények kísérik, hogy ne csak a figyelmet, hanem a hűséget is újraépítsék.
Megszállottság a képernyőn
A kampány egyik csúcspontja a „Obsession” című szpot, Matty Matheson főszereplésével. Ez nem csupán egy reklámfilm: a KFC titkos receptje körüli mítoszt bontja ki, miközben nosztalgiát és szenvedélyt csomagol újra a mai közönségnek. Vizuálisan is mesterkurzus arról, hogyan lehet a múltból jelenidejű relevanciát építeni.
Önirónia, ami működik
A morcos ezredes nem taszít, hanem bevon. Az üzenet világos: a márka és a fogyasztó kapcsolata kölcsönös. Bár önmagában a mosoly megvonása nem feltétlenül hozza vissza a vendégeket, a kampány már elérte az első célt: mindenki beszél róla.
Gondolatébresztő
Mit ér meg egy mosoly a brandingben? Elég a figyelmet felkelteni, vagy azonnal lojalitást is kell építeni? Hogyan lehet a nosztalgiát úgy frissíteni, hogy az ne tűnjön önismétlésnek?
A Jung&Starknál tudjuk, hogy a figyelem megszerzése csak az első lépés. Mi nemcsak kampányokat készítünk, hanem márkastratégiákat, amelyek képesek átalakítani a fogyasztói kapcsolatokat. Ötvözzük a vizuális merészséget, a narratív erőt és az üzleti célt, hogy a márka üzenete ne csak eljusson a közönséghez, hanem ott is maradjon. Ha a márkádnak szüksége van egy „visszahódítási kísérletre”, készen állunk rá, hogy az első mosolyt és az utolsó kattintást is megnyerjük.
Budapesti Gyógykatedrálisok – amikor egy film nemcsak mesél, hanem épít is
Budapesti Gyógykatedrálisok – amikor egy film nemcsak mesél, hanem épít is
Egy jó film hatással van. Egy jó kampány ezt a hatást felerősíti. A „Budapesti Gyógykatedrálisok” című film nemcsak emléket állít Budapest fürdőkultúrájának, hanem érzelmi kapcsolatot is épít múlt és jelen között. Az Animatiqua Stúdió – ügyfelünk hat hónapon át dolgozott azon, hogy életre keltse a főváros legimpozánsabb fürdőépületeit, mi pedig azon, hogy ez az élmény a megfelelő közönséghez jusson el.
Film, ami több mint tartalom
A film a Budapesti Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. megbízásából készült. A „gyógykatedrálisok” kifejezés találó: ezek a terek nemcsak impozánsak, de gyógyító hatásúak is – kívül-belül. A film narrációját Kautzky Armand hangja teszi emlékezetessé.
Mitől lesz egy film-premier kampány hatékony?
Egy ilyen típusú projekt esetén a marketing szerepe nem a promóció, hanem az élmény kiterjesztése. Ezért a kampány során kiemelt szempont volt:
- az érzelmi narratíva hangsúlyozása,
- az archív anyagok vizuális erejének kiemelése,
- a közönség edukálása (pl. Margit fürdő története),
A cél az volt, hogy a film ne csak megjelenjen, hanem tudatosan építse a márkát, és hosszú távon is értéket közvetítsen.
Egy ilyen kampányban az időzítés és az érzékenység épp annyira fontos, mint a kreatív anyag. A film témája – Budapest történelmi fürdői – egyszerre kulturális örökség és turisztikai lehetőség. Ezt a kettősséget kellett kommunikációban úgy összefogni, hogy ne váljon sem szimpla múltidézéssé, sem túl direkt értékesítési üzenetté. A kampánystratégia egyik legfontosabb kérdése az volt: hogyan beszéljünk egy város emlékezetéről úgy, hogy közben jövőt is építünk vele? A válasz: kontextust teremtettünk – platformokat, ahol a film nemcsak megjelenik, hanem értelmet is kap.
Mi ebben a Jung & Stark szerepe?
Nem pusztán kampányt készítettünk, hanem egy történet fókuszának megtalálásában is szerepet vállaltunk.
Segítettünk megmutatni, hogyan válhat egy film üzenetté, nem csak tartalommá.
A Budapesti Gyógyítókatedrálisok egyszerre kulturális gesztus és stratégiai építkezés.
A mi feladatunk az volt, hogy ne csak létrejöjjön – hanem hatni is tudjon.
Együttműködés, amire büszkék vagyunk
Az Animatiqua Stúdióval való közös munka több mint marketingfeladat – kreatív partnerség. Ők a tartalmat hozzák létre precizitással és szenvedéllyel, mi pedig segítünk abban, hogy ez a tartalom célba érjen, értéket képviseljen, és hosszú távon is működjön.
Az időtálló márkaépítés művészete a luxusiparban
Az időtálló márkaépítés művészete a luxusiparban
Kevés márka létezik, aminek neve önmagában presztízst, kiválóságot és megbízhatóságot sugall. A Rolex ilyen, aki ezt viseli, nem csupán egy órát hord. Egy életstílust, egy történetet, egy pozíciót. Egy korona a csuklón – aminek súlya van. De hogyan vált a Rolex a luxusóraipar megkerülhetetlen szereplőjévé? Mi áll a márka sikere mögött?
Ebben a cikkben megnézzük a Rolex történetét, ikonikus mérföldköveit, és azt is, milyen tanulságokat hordoz ez a márka mindenki számára, aki időtálló értéket akar építeni – akár az üzletében, akár a személyes márkájában.
A Rolex születése – vízió egy fiatal vállalkozótól
A történet 1905-ben kezdődik, amikor Hans Wilsdorf, egy fiatal német vállalkozó, megalapította Londonban a Wilsdorf & Davis céget. Akkoriban még a zsebórák uralták a piacot – a karóra újdonságnak, sőt sokak szerint múló divatnak számított. Wilsdorf viszont hitt benne, hogy a karóráké a jövő – és nemcsak praktikum, hanem presztízs szempontjából is.
1908-ban bejegyeztette márkanevet – egy rövid, könnyen megjegyezhető és kiejthető név, ami tökéletesen mutat a számlapon. A legenda szerint a név a francia horlogerie exquise („kiváló órásmesterség”) szóból ered.
1919-ben a cég áthelyezte székhelyét Genfbe, Svájcba – a precízió és minőség földjére. Innen indul a márka meteorszerű felemelkedése.
Az innováció mesterei
A Rolex már a kezdetektől technológiai úttörő volt. Az első vízálló karóra? Rolex. Az első automata felhúzószerkezet? Rolex. Az első kronométertanúsítvány karórára? Rolex.
Néhány mérföldkő, amit érdemes kiemelni:
- 1926 – Megjelenik az első vízálló karóra, az Oyster.
- 1931 – A Rolex bemutatja a Perpetual rotort, az automata felhúzószerkezet forradalmi változatát.
- 1953 – Létrejön a Submariner, a világ egyik legismertebb búvárórája.
- 1960 – A Deep Sea Special óra eléri a Mariana-árok 10 916 méteres mélységét.
- 2022 – A Rolex bemutatja a Certified Pre-Owned programját – hivatalos használtóra-értékesítés.
Ez nem csupán technikai fejlődés. Ez identitásépítés. Minden újítás egy újabb réteg a márka legendáriumához.
A márkaépítés aranyórája: lassan, tudatosan, luxusosan
Nem vesznek részt akciókban. Nem próbál mindenáron trendi lenni. Nem gyárt olcsóbb modelleket a fiatalabb generációknak. Ehelyett épít.
A marketingje időtálló, mint maga a termék. Nem kiabál. Nem magyarázkodik. Csak jelen van – ott, ahol a teljesítmény, a siker és az örökség számít.
3 alappillérre épül:
- Hitelesség – minden kommunikáció egy múltbéli tettből, technikai bravúrból vagy teljesítményből ered.
- Elérhetetlőség – nem azért vágyunk rá, mert mindenhol ott van, hanem mert nem mindenhol van ott.
- Törekvés – ez a márka nem luxus a gazdagoknak, hanem jutalom azoknak, akik eljutottak oda, hogy megengedhetik maguknak.
A pozicionálás mesterműve
A Rolex pozicionálása egyszerre tökéletesen célzott és időtálló. A célcsoportja: azok az emberek, akik már elértek valamit, és ezt nem harsányan, hanem szimbolikusan szeretnék megmutatni.
Nem kell hozzá logó a számlapon – a forma, a stílus és az ikonikus korona önmagáért beszél. Ez egy csendes státuszszimbólum. A belső elit jele.
A limitáltság művészete
A márka mindig is ügyelt arra, hogy ne legyen túl sok. A kínálat szűk, a gyártás limitált, a modellek lassan frissülnek. Mindez nem a kapacitáshiány, hanem a vágykeltés eszköze.
A kereslet gyakran meghaladja a kínálatot – ami tovább erősíti a márka körüli mítoszt. A várólisták nem hátrányt, hanem státuszt jelentenek.
Mit tanulhatunk a Rolex sikeréből?
A Rolex több, mint luxusmárka. Egy stratégiai tanulmány, egy mesterkurzus márkaépítésből. Néhány kulcslecke:
- Építs hitelességre. Ne a legújabb trendekhez igazodj, hanem értékekhez.
- Légy következetes. A márkaidentitás nem kampányonként változik.
- Vállald a korlátokat. Néha a nem a legerősebb marketingeszköz.
- Tudj váratni. A vágykeltés kulcsa az idő és az elérhetetlenség kombinációja.
- Ne mindenkihez szólj. Csak azokhoz, akik érteni fogják.
Záró gondolat
A Rolex nem csupán időt mutat. Hanem értéket. Egyfajta kollektív megerősítést arról, hogy az idő, a teljesítmény és a kitartás számít.
A világ változik. A technológia gyorsul. A trendek jönnek és mennek.
De egy dolog biztos: a korona a csuklón örök marad.
És ez az, amiben hiszünk mi is a Jung & Starknál.
Mi nem kampányokat csinálunk – értékeket építünk.
Olyan márkáknak segítünk pozíciót foglalni, történetet írni és bizalmat konvertálni, akik hosszú távra játszanak.
Akik nem csak jelen akarnak lenni a piacon – hanem jelen akarnak maradni.
Ezért készítünk ilyen elemzéseket.
Mert tudjuk: a stratégiai gondolkodás mindig vonzza azokat, akik többre vágynak egy jó ötletnél.
Ők lesznek a következő ügyfeleink.
