Apple: mit tenne Jobs – és elég-e ehhez Tim Cook?

Steve Jobs nem egyszerűen egy cégvezető volt, hanem egy korszakos zseni. Az iPod, az iPhone, az iPad – mind új kategóriát teremtett, új világot nyitott meg a felhasználók előtt. Ő nem egyszerű termékeket mutatott be, hanem jövőt.

Több mint tíz év telt el azóta, hogy Jobs elment, és az Apple-t Tim Cook vezeti. Az eredmény: 3 billió dolláros piaci érték, stabil működés, kifogástalan ellátási lánc. De közben az innovációból hiányzik a „wow”. Miközben a Microsoft és a Google AI fejlesztésekben száguldanak előre, az Apple le van maradva, mint a borravaló. És minden új keynote után ugyanaz a kérdés visszhangzik: mit tenne Jobs?

Az AirPods volt az utolsó igazán „meglepő” siker. A Vision Pro pedig bár mérnöki bravúr, inkább drága rétegtermék maradt, mint új platform. Az iPhone pedig évről évre ugyanaz a koreográfia: kicsit gyorsabb chip, kicsit fényesebb kijelző, kicsit jobb kamera. Az idei bemutatón is ez köszönt vissza: az iPhone 17 széria és az extra vékony iPhone Air valóban elegáns és mérnökileg lenyűgöző – 5,6 mm titán test, brutális fényerő, új kamerák –, de sokak szerint ez inkább radikális finomítás, mint korszakváltás.

Közben a világ más pályán játszik. A Microsoft és a Google generatív AI-ban diktálják a tempót, miközben az Apple sorra tolja a határidőket. A Siri forradalmi frissítése hónapok óta csúszik, mert „nem ütötte meg a minőségi mércét”. Elemzők szerint az

Apple 1–2 év lemaradásban van – és a mesterséges intelligencia nem az a terület, ahol megengedhető a kivárás.

Ezért egyre hangosabbak a kritikusok. Egyes elemzők szerint az Apple-nek ma már nem logisztikai zseni kell, hanem új vízióvezérelt, termékfókuszú CEO. Vagyis nem Cook, hanem valaki, aki képes új Jobs-szintű lendületet adni.

És itt van a törésvonal. Tim Cook zseniális válságmenedzser volt: ő tartotta mozgásban az Apple gépezetét világjárvány idején, chiphiány idején, geopolitikai feszültségek közepette. Ő hozta el az aranykort a részvényeseknek. De az AI-korszak nem arról szól, ki tudja egyben tartani a hajót. Az AI-korszak arról szól, ki meri először újraírni a játékszabályokat.

Ezért a szeptemberi keynote valójában nem a színek és a specifikációk miatt volt izgalmas. Hanem azért, mert mindenki azt várta: képes lesz-e az Apple végre előállni valamivel, ami awe-dropping. Valamivel, ami nem csak finomabb és fényesebb, hanem új korszakot nyit. Mert ha az iPhone Air lenyűgözően vékony is, és az iPhone 17 kamera-rendszere tényleg a legjobb, amit valaha iPhone-ban láttunk – a kérdés ugyanaz marad. Ez még mindig csak a múlt csiszolása, vagy végre a jövő beindítása?

👉 Mit tenne Jobs?
👉 És képes-e Cook végre egyszer nem a kételyeket, hanem a jövőt bizonyítani?

Miért szereted a kutyás posztokat? – A feelgood marketing neurobiológiája

A neuromarketing egyik legizgalmasabb területe a boldogság-hormonok hatása a fogyasztói döntésekre. Dopamin, oxitocin, szerotonin és endorfin – ezek a vegyületek nem csak a jóllétért felelősek, hanem a márkákhoz való kötődésben is kulcsszerepet játszanak.

A hétköznapokban mindez csak annyit jelent:

• ezért állnak sorba egy Apple-termékért napokkal a megjelenés előtt,
• ezért sírunk egy Pixar-filmen, majd veszük meg a Buzz Lightyear bögréjét.
• és ezért érezzük úgy a Starbucksban, mintha a barista lenne a legjobb barátunk.
  

Ez mind biológia. A márkák pedig pontosan tudják, hogy az elérni kívánt hatáshoz melyik hormon kell. Hogy egy szemléletes példát említsünk: lassan kiépülő, de hosszan maradó hatás kell? Akkor gondolj egy Škoda Kodiaqra – a családbarát SUV-ra, ami nyugalmat és biztonságot áraszt, pont úgy működik, mint egy szerotoninlöket. Gyors, azonnali élmény kell? Akkor képzeld el a Škoda Octavia RS-t – a vagány apuka autóját, ami dopamin-robbanással pörget fel, amint a gázra lépsz.

Vizsgálatokban kimutatták, hogy amikor jutalomra számítunk – mondjuk egy új termék megjelenésére –, az agy jutalomközpontja, a nucleus accumbens aktiválódik. Ez a „belső ünneplőközpont” magyarázza az izgalmat, amit egy Apple-esemény előtt érzel.

A boldogság vegyületei marketing nyelven

• A dopamin a várakozás és jutalom hormonja. Ezért állnak sorban emberek egy új iPhone-ért, vagy kattintanak egy „limitált akció” hirdetésre.
• Az oxitocin a bizalom és kötődés vegyülete. Ezért érzed úgy, hogy a Starbucks baristája a barátod, vagy ezért ragad meg egy megható reklámfilm.
• A szerotonin a nyugalmat és elégedettséget erősíti. Ezért fizetnek sokan többet egy harmonikus, kényelmes élményért, mint egy kaotikus, névtelen szolgáltatásért.
• Az endorfin az eufóriát hozza. Sport, humor, közösségi kihívások – ezek miatt működnek olyan jól a Nike vagy a Red Bull kampányai.
  

A legnagyobb márkák tudatosan adagolják ezt a „neurokoktélt”. Az eredmény: érzelmi kötődés, ami sokkal tartósabb, mint egy egyszeri akció.

Ez a négy vegyület alapjaiban határozza meg, hogyan érzel a márkákkal kapcsolatban. És igen, emiatt fizetsz szívesebben a megszokott lattédért is, mint egy névtelen papírpohár kávéért a sarki boltban.

A neurológusok úgy hívják: mezolimbikus dopamin pálya. A fogyasztó nyelvén: „úristen, akció van a kedvenc boltomban”.

Storytelling = neurokoktél

Kutatások kimutatták: ha egy történet drámát és érzelmet közvetít, a szervezetben egyszerre szabadul fel

• Kortizol – felhívja a figyelmet.
• Dopamin – jutalmaz.
• Oxitocin – empátiát kelt.

Ez a „story-driven” élmény, más néven úgy hívják: érzelmi elköteleződés. Az olvasó viszont inkább így fogalmaz: „na, ezt a reklámot nem csak néztem, hanem éreztem is”.

Paul Zak kísérleteiben például egy rákos kisfiúról szóló történet 47%-kal magasabb oxitocin-szintet váltott ki a nézőkben, mint egy semleges videó. Az empátia és a biológiai reakciók tehát kézzelfogható módon alakítják a döntéseinket. Ezért működik minden, ami hiteles, emberi és érzelmes. A tudomány tehát alátámasztja, amit a marketingben tapasztalunk: a dopamin az izgalmat és a várakozást mozgatja meg, az oxitocin a kötődést építi, és ezek együttesen adják a „feelgood” hatást.

És az etika?

Fontos látni: nem létezik „buy button” az agyban. A neuromarketing keretek között működik, szigorú szabályokkal. Az ICC/ESOMAR Nemzetközi Kódex világosan kimondja, hogy a részvétel mindig önkéntes kell legyen, az adatkezelés átlátható, és a résztvevőknek joga van kilépni – még a kutatás után is.

Ez a kódex az iparág „biztonsági öve”: nem azért használjuk, mert kötelező, hanem mert garantálja a tiszta működést. Az ESOMAR például adatminimál elvet ír elő: csak a feltétlenül szükséges adatot szabad gyűjteni, és azt is kizárólag kutatási célra. Ha pedig túlzóvá vagy manipulatívvá válna, az az egész piackutatói szakma hitelességét veszélyeztetné.

A Neuromarketing Science & Business Association (NMSBA) saját etikai kódexe még tovább megy: előírja a tudományosan elfogadott módszerek használatát, tiltja a félrevezetést, és külön védi a gyermekeket és más sérülékeny csoportokat.

Magyarán: az etika nem gátja, hanem alapja a neuromarketingnek. Ha ez a háttér nincs meg, a kutatás és az üzenet hatástalan és ártalmas is lehet.

Tehát itt nem csak „cuki kutyás posztokról” van szó. Hanem arról, hogyan reagál az agy a jutalomra, a kötődésre, a nyugalomra és az eufóriára. Ez a neuromarketing valósága: egyszerre tudomány, élmény és felelősség.

És ha most mosolyogsz, mert felismerted, hogy te is bedőlsz ennek néha – teljesen normális. Az agyad így van bekötve. Sőt, ha nagyon őszinte akarsz lenni, valószínűleg már most is jobban kötődsz egy márkához, mint gondolnád. És ez nem csak piaci trükk: ez az idegrendszered legősibb reflexeinek a játéka.

Egy termék vagy szolgáltatás önmagában kevés. Ha a vásárló nem érez kötődést, mindig az ár fog dönteni. Ha viszont aktiválod a „boldogsághormonokat”, a márkád értéke túlmutat az árcédulán. Így alakul ki az a lojalitás, ami évekre biztosítja az ügyfélkapcsolatot.

A Jung & Starknál pontosan ebben segítünk:

• Felderítjük, hogyan hat a márkád az ügyfelek idegrendszerére.
• Megmutatjuk, melyik hatásra érdemes építeni.
• Olyan kampányokat építünk, amik érezhetők is.
  

Nem elég, ha figyelmet szerzel. A figyelmet át kell alakítani érzelmi kötődéssé – különben minden kampány csak rövid távú tűzijáték marad. Ha nem akarsz az árversenyben vergődni, hanem hosszú távú lojalitást építenél, beszéljünk.

Újabb AI-botrány: engedély nélkül szerkeszti a videód?

Újabb AI-botrány: engedély nélkül szerkeszti a videód?

A videós platform ismét reflektorfénybe került – és nem a legjobb okból. Kiderült, hogy a platform mesterséges intelligenciát használt a felhasználók videóinak módosítására, ráadásul az alkotók tudta és beleegyezése nélkül. Ez nemcsak a kreatív kontroll elvesztéséről szól, hanem arról is, hogy a Google a háttérben több milliárd videót és feliratot vont be AI-tréningekhez, szintén engedély nélkül.

Hogyan indult a történet?

Már júniusban kiszivárgott, hogy a Google több mint 20 milliárd YouTube-videót használt fel új AI-modellje, a Veo3 AL betanításához. A Proof News kutatása ezt megerősítette: 48 ezer csatornáról 173 ezer videó feliratát szívták le, és olyan techóriásoknak adták el, mint az Nvidia, az Apple vagy a Salesforce. A listán a világ legismertebb YouTuberei is szerepelnek: MrBeast, PewDiePie, Jacksepticeye vagy Marques Brownlee.

Dave Wiskus, a Nebula streamingszolgáltató vezetője nyíltan „lopásnak” nevezte a gyakorlatot, rámutatva: a stúdiók így akár teljesen ki is válthatják az alkotókat generatív AI-val.

A titkos videószerkesztés

A botrány itt nem állt meg. Az elmúlt hónapokban több készítő – köztük Rick Beato (5 millió+ feliratkozó) és Rhett Shull – észrevette, hogy videóikon furcsa változások jelentek meg. Kisimított bőr, túlélesített részletek, olajfestmény-szerű textúrák. Beato még viccesen megjegyezte: „Olyan, mintha smink lenne rajtam.”

A YouTube végül elismerte: valóban fut egy kísérlet a Shorts-videókon, ahol gépi tanulással „javítják” a felvételek zajosságát és elmosódottságát. A cég hangsúlyozta, hogy ez nem generatív AI, hanem hasonló, mint egy modern okostelefon kamerája. Az viszont nem derült ki, hogy a felhasználók kikapcsolhatják-e.

Hitelesség és valóság kérdése

Az iparági szakértők szerint a probléma messze túlmutat a technológián. Samuel Wooley, a Pittsburghi Egyetem professzora arra figyelmeztet: a YouTube ezzel újabb réteget iktat a valóság és a közönség közé. „Ha a közönség megtudja, hogy a platform engedély nélkül változtatja meg a tartalmakat, az alapjaiban rengeti meg a bizalmat.”

Hasonló vita már évtizedek óta zajlik – előbb a Photoshop, majd a szépségfilterek, most pedig az AI kapcsán. De míg a szűrők használatáról az alkotók dönthetnek, itt egy vállalat avatkozik bele a tartalomba, a készítők feje fölött.

A vita lényege: kinek a kezében van a kreatív kontroll? A YouTube szerint a cél a „jobb élmény”, a készítők szerint viszont hitelességük és közönségük bizalma forog kockán. Ahogy egyre több digitális platform kezd hasonló eszközöket bevezetni, a kérdés égetőbb, mint valaha: hol húzzuk meg a határt az AI-segítség és az alkotói jogok megsértése között?

A YouTube példája egyértelmű: ha nem te irányítod az AI-t, az AI fog irányítani téged. A Jung & Starknál olyan stratégiákat építünk, amikben a technológia az üzleti célokat szolgálja – nem fordítva. Vedd fel velünk a kapcsolatot, és dolgozzunk ki együtt egy stratégiát, amiben az AI nem torzítja, hanem erősíti a márkád üzenetét.

Az Uber egy mondattal nyert piacot – Megmutatjuk hogyan

Ha egy AI-t kérsz meg, hogy írjon B2B sales szöveget, szinte mindig ugyanazt kapod vissza: ‘innovatív, moduláris, gyors és hatékony’. Pont olyan, mint amit a konkurensed is kitesz a weboldalára. De az AI nem tudja, milyen érzés egy pénzügyi igazgatónak minden reggel káoszban megnyitni az Excel-fájlokat. Vagy egy marketingvezetőnek hónapokig magyarázkodni, hogy ‘még nincsenek eredmények’. Ezért nem a gép nyelvén kell szólni, hanem az ügyfélén.

A probléma: miért halnak el a B2B sales szövegek?

Ha végigkattintasz tíz B2B weboldalt, szinte mind ugyanazzal kezdődik:

• „Gyors és hatékony megoldásokat nyújtunk.”
• „Moduláris, innovatív rendszerünk minden igényt lefed.”
• „Több mint tíz év tapasztalattal dolgozunk.”

Papíron jól hangzik, de a valóságban csak üres frázisok. Ezek a mondatok nem mondanak semmit arról, hogy az ügyfél hogyan lesz jobb helyzetben, ha velük szerződik. Nem szól a problémáiról, nem mutatja meg, milyen konkrét eredményre számíthat.

A legtöbb B2B sales szöveg azért bukik el, mert önmagáról beszél. Az ügyfelet viszont nem érdekli, hogy te mit tudsz – ő azt akarja tudni, „Mi történik velem, ha nálatok kötök ki?”.

Az Uber története: funkciókból élmény

Az Uber indulásakor még funkciókkal kommunikált:
– „Track your driver” (kövesd, hol jár a sofőr)
– „Cashless payment” (készpénz nélküli fizetés)
– „One tap and you’re there” (egy koppintás, és ott vagy)

Ezek hasznos funkciók, de egyik sem adott választ arra a kérdésre, hogy az ügyfél életében mi változik ettől.

A fordulat akkor jött, amikor az üzenet középpontjába nem a technológiát, hanem az élményt tették:
„Your day belongs to you.”

Ebben az egy mondatban benne van minden, amit az emberek valójában akartak:

• Nincs több várakozás.
• Nincs több stressz a taxizással.
• Nem kell aprót keresgélni.
• Nem más irányítja a napod, hanem te.

Az Uber áttörése nem azért jött, mert technológiailag jobb volt másnál. Hanem azért, mert értékígéretet adott: nyugodtabb, szabadabb napot, kevesebb bosszúsággal.

Termékelőny vs. értékígéret

A különbséget érdemes egy pillanatra megállva tisztázni.

Termékelőny:

• azt mondja el, mit tud a termék
• funkció, technikai jellemző, tulajdonság
• pl. „felhőalapú rendszer”, „intelligens dashboard”, „egy kattintásos riport”

Értékígéret:

• azt mondja el, mit nyer az ügyfél
• megoldás, hatás, eredmény
• pl. „Gyorsabb döntések kevesebb káosszal”, „Átlátható működés egyetlen felületen”, „Kevesebb tippelgetés, több adat, gyorsabb döntés”

Az egyik rólad szól. A másik róla. És csak az utóbbi ad el.

Hogyan írd át ügyfélnyelvre?

Ez egy egyszerű gyakorlat, amit bármelyik sales szövegre el lehet végezni:

1. Írd le, mit tud a termék.
   – „Automatikus riport 1 kattintással.”
2. Tedd fel a kérdést: mit nyer ezzel az ügyfél?
   – „Nem kell többé találgatnia, pontosan látja, mi működik és mi nem.”
3. Fogalmazd meg úgy, mintha ő mondaná másnak.
   – „Ők rendet tettek a marketingünkben – végre tudom, mi hoz pénzt.”

Ez az a pont, ahol a szöveg már nem rólad szól, hanem arról, hogy őt miben segíted.

---

Miért működik jobban az értékígéret?

Azért, mert az ügyfél azonnal saját helyzetére vonatkoztatja.
– Nem arról beszélsz, mit tudsz.
– Hanem arról, hogy ő mit veszít vagy nyer.

Az Uber példája azt bizonyítja, hogy a piac nyelvén kell beszélni, nem a sajátodon. A technológia érdekes lehet, de a végén nem az app-funkciók győznek meg senkit, hanem az érzés: „Ez megkönnyíti az életem.”

És ez igaz minden B2B szolgáltatásra is. Az ügyfél nem azért szerződik veled, mert moduláris a rendszered. Azért szerződik, mert átláthatóbb lesz a munkája, gyorsabb a döntése, kisebb a kockázata.

Rossz példa: „10 éves tapasztalattal, gyors és hatékony kampánykezelést nyújtunk.”

Jó példa: „Eleged van abból, hogy hónapokig nem látsz eredményt? Mi 30 napon belül kimutatható leadnövekedést hozunk – átlátható riportokkal, kevesebb káosszal.”

Az Uber példája világosan mutatja: a termékleírás csak zaj. Az értékígéret az, ami igazán megragad.

A jó sales szöveg nem az, hogy „innovatív és moduláris”. Hanem az, hogy az ügyfél a végén azt mondja: „Pont erre volt most szükségem.”

És ez a mondat minden iparágban működik – mert nem a termékről, hanem az emberről szól, aki használja.

Ha szeretnéd, hogy a sales szövegeid is ilyen hatást váltsanak ki, érdemes átgondolni: hány funkciót sorolsz most, és hány értékígéretet mutatsz meg. A számok megmutatják a különbséget a kattintás és a konverzió között.

A Jung & Starknál hiszünk abban, hogy a jó marketing nem hangzatos jelzőkön múlik, hanem azon, hogy mérhető eredményt hoz az ügyfélnek. Nem szövegeket írunk – jövőképet építünk. Nem kampányokat futtatunk – üzleti növekedést generálunk.

Ha olyan ügynökséget keresel, aki nem szép szavakat, hanem bizonyítható eredményeket szállít, akkor dolgozzunk együtt.

Hogyan lett a LEGO a világ legmenőbb játéka – és mit tanulhatunk a marketingjéből?

Kevés márka képes arra, amire a LEGO: egyszerre szólítja meg a gyerekeket, a szülőket és a felnőtt rajongókat, miközben játékból globális kultúra lett. Ez a márka ma nemcsak a játékkockákról szól, hanem film, vidámpark, sorozat, közösség – és a marketing egyik legnagyobb sikertörténete. Pedig húsz évvel ezelőtt a csőd szélén állt. A cég annyira szétaprózta magát videojátékokkal, ruhákkal és felesleges kiegészítőkkel, hogy majdnem elveszítette a saját lényegét. A fordulat akkor jött el, amikor visszatértek az alaphoz: a kockához. És innentől kezdve a marketingjük is erről szólt: a kreativitás felszabadításáról.

1. A LEGO a közösséget tette a marketing motorjává

Amíg más cégek milliókat költöttek arra, hogy kitalálják, mit akarnak a vásárlók, a LEGO egyszerűen megkérdezte tőlük. Az Ideas platformon a rajongók maguk tervezhetnek készleteket – ha elég szavazatod érkezik, a cég piacra dobja őket. Ez nem csupán termékfejlesztés, hanem zseniális marketing: a közösség érzi, hogy része a márkának és maga is részt vehet a termékfejlesztésben.

2. A nosztalgia lett a titkos fegyver

A LEGO felismerte, hogy a felnőttek is rajonganak a termékekért. A Harry Potter, a Star Wars vagy a DeLorean szettek nem a gyerekeknek szólnak, hanem azoknak a szülőknek, akik most újra átélhetik a saját gyerekkorukat. Ez a dupla célzás – gyerekek + szülők – marketingarany. Egy szett egyszerre családi élmény és felnőtt gyűjtői tárgy.

3. Élmény, nem termék

A LEGO ma már nem csak egy közönséges játék, számos olyan egyedi ötlettel álltak elő, amivel a márkaépítés tankönyvi példájává váltak:

• LEGO Store-ok, ahol a vásárlás maga kaland.
• LEGOLAND vidámparkok, ahol életnagyságban is beléphetsz a LEGO-univerzumba.
• LEGO Movie, ami gyakorlatilag egy két órás reklám – mégis kasszasiker lett.

Nem árulnak – világokat építenek, ahová megengedik, hogy a közönség is beléphessen, sőt, elérik, hogy BE AKARJ lépni. Ez a fajta élménymarketing a márka egyik legerősebb húzása.

4. A rajongók hirdetik helyettük

A LEGO ma a közösségi médiában sokkal inkább jelen van a fanok által gyártott tartalmak révén, mint saját kampányaival. YouTube-videók, TikTok-time lapse építések, Instagram-gyűjtemények – mind ingyenreklám. A márka ezt nem kontrollálja, hanem támogatja: így a rajongók érzik, hogy az ő kreativitásuk aktívan hozzájárul a márka erejéhez.

A LEGO története azt bizonyítja, hogy a legerősebb marketing nem mindig a hangos kampány, hanem a visszatérés a lényeghez. A LEGO nem próbál mindenkinek mindent adni – hanem megmutatja, hogy a kreativitás kortalan. És a legnagyobb trükkjük? Nem adják el a kockát. Azt adják el, amit te építesz belőle.

Ezért imádják a marketingesek a LEGO-t: mert tökéletes példája annak, hogyan lehet egy márkát közösségre, élményre és nosztalgiára építeni – úgy, hogy a rajongók maguk legyenek a legjobb hirdetések.

Positioning ≠ Slogan – A külső csillogás nem pótolja a stratégiát

Mi a különbség a pozicionálás, üzenet és szlogen között?

Sok márka gondolja úgy, hogy „megvan a szlogen, indulhat a kampány.” De ha a márkaépítés csak egy jó hangzású mondattól függene, akkor tele lennénk emlékezetes és működő márkákkal.

A valóság az, hogy a legtöbb kampány azért nem működik, mert a márka maga nem tudja, micsoda. A szlogen hangzatos, az üzenet néha érdekes, de mögötte nincs semmi összefogó stratégia. Olyan, mintha különféle kirakós darabokat próbálnál összefércelni kép nélkül.

A márka háromszintű kommunikációs rendszere segít tisztán látni:

• Pozicionálás – a belső stratégiai döntés
• Üzenet – az, amit másoknak mondani akarsz
• Szlogen – az, ami megállítja őket az utcán

És hogy miért fontos külön kezelni őket? Mert ha összekevered, az egész márkaépítésed torzulni fog.

1. Pozicionálás – Az alapállásod a piacon

A pozicionálás nem a kampányod kezdete, hanem az egész márkád létjogosultsága. Ez az a stratégiai válasz, amit magadnak adsz meg:

• Miért van létjogosultságom a piacon?
• Kinek szólok?
• Miben vagyok más – és ez miért számít?

Ez nem egy mondat, nem is a nyitólapra való bemutatkozó szöveg. A pozicionálás olyan, mint egy iránytű: nem a cél, de minden lépésedet meghatározza.

Példa: „Az első közösségi iroda vidéki vállalkozóknak, ahol a helyszínhez mentorprogram és üzleti networking is jár – helyben, utazás nélkül.”

Ez a márka nemcsak irodát ad. Hanem a nagyvárosi lehetőségek érzését, egy másik földrajzi helyen.

2. Üzenet – Amit mások fejébe szeretnél bevinni

Ha a pozicionálás az, amit belül gondolsz magadról, az üzenet az, amit kifelé mondasz róla.
Ez az a gondolat vagy kerettörténet, amit újra és újra kommunikálni akarsz – minden csatornán, minden tartalomban, minden posztban.

Az üzenet nem reklámszöveg, hanem egy koncepció, amit el lehet magyarázni, alá lehet támasztani, és amit mások is tovább tudnak mondani.

Példa: „Nem csak munkahely – támaszpont. Itt nemcsak dolgozol, hanem fejlődsz is.”

Ez már egy jól kommunikálható állítás. Egy gondolat, amit interjúk, kampányok, ügyfélidézetek, vagy TikTok-videók is megerősítenek. Az üzenet összekötő híd a stratégia és a szlogen között.

3. Szlogen – Az érzelmi kapu

A szlogen nem válaszol, nem érvel, nem magyaráz. Csupán egy dologra képes: érzelmet kiváltani egy másodperc alatt.
Ezért kell, hogy egyszerű legyen. Kifejező. És rezonáljon arra, amit a pozicionálásban eldöntöttél, és amit az üzenetben megfogalmaztál.

Példa: „Dolgozz ott, ahol jó lenni.”

Ez nem magyaráz. De aki már hallotta az üzenetedet és ismeri a pozíciódat, össze tudja rakni a képet.
A szlogen nem fogja eladni a szolgáltatásodat. De meg tudja állítani az embert egy Instagram-hirdetésnél.

Mi történik, ha összekevered őket?

• Ha szlogennel próbálsz pozicionálni, felszínesnek tűnsz. A közönséged nem érti, mitől lennél más, mint a többiek.
• Ha üzenet nélkül kommunikálsz, a márkád minden felületen másnak tűnik – zavaros lesz az összkép.
• Ha nincs meg a stratégiai ív, a kampányaid soha nem állnak össze egésszé – mindig újra kell magyaráznod magad.

A márka nem a logódban él. Nem a dizájnban. Hanem abban, hogy ugyanazt a történetet meséled – mindig, mindenhol.

Esettanulmány: Wildflower Cases – Hogyan lett egy iPhone-tok kultikus divatmárka?

A Wildflower Cases egy amerikai márka, ami telefontokokat árul. Semmi technológiai újítás. Semmi forradalmi design. Csak egy nagyon következetes márkatörténet.

Pozicionálás: „A telefontok, amit úgy viselsz, mint egy divatkiegészítőt – nem mint egy kiegészítőt a telefonhoz.”

• Nem a tok a termék – hanem az identitás, amit sugároz.
• Ez a márka a tinilányok és a TikTok-generáció vizuális önkifejező platformja lett.

Üzenet: „A tokod is te vagy.”

• Ez minden kontentjükben jelen van: influenszervideók, csomagolás, kampányfotók – mind azt üzenik, hogy nem vagy teljes nélküle.

Szlogen: „Limited edition, always.”

• Rövid. Exkluzív érzést kelt. És nem mond el semmit – de pont ezért akarod kideríteni, mit is jelent ez valójában.

Miért volt sikeres?

Mert nem kampányokat találtak ki – hanem identitást építettek.
A pozicionálás határozta meg az üzenetet, az üzenet inspirálta a kreatívot, a szlogen pedig a figyelem kapuja lett.
Így lett egy telefontokból divatszimbólum. Nem a termék miatt. Hanem mert minden mondatuk ugyanazt az alapot szolgálta.

Ha a márkád csak szól, de nem szól valamiről – akkor a pozicionálás hiányzik.

Ebben tudunk segíteni. Nem szlogent írunk. Hanem keretet, irányt, alapot.
Dolgozzunk együtt – hogy végre ne csak szép mondatok szülessenek, hanem összefüggő jelentés is.

Most jött ki a GPT-5 – íme, mire (nem) jó a marketingben

A mesterséges intelligencia már évek óta az egyik legforróbb téma, és nem csak a marketingben. A GPT-3 megjelenésekor mindenki azon gondolkodott, hogy vajon tényleg kiválthatja-e a kreatív szakembereket. Viszont a GPT-4-nél már láttuk, hogy az AI nemcsak „beszélgetőpartner”, hanem stratégiai támogató is lehet. Most pedig itt a legújabb verzió, a GPT-5, ami sok szempontból érdekes lehet.

A 2025 augusztusában bemutatott új modell célja, hogy ne csak gyorsabban, hanem okosabban, kontextusban gondolkodva segítsen a felhasználóknak. Ez a marketingeseknek azt jelenti, hogy az AI nemcsak „szöveget gyárt”, hanem képes megérteni a márka célját, a kampány mögötti pszichológiát és árnyaltabban gondolkozni a célközönségről.

Miben fejlődött a GPT5?

1. Emberibb hang, kevesebb utómunka
Az egyik leglátványosabb előrelépés, hogy az AI sokkal gördülékenyebben és természetesebb nyelven ír. Míg korábban a szövegeken érződött egyfajta „AI-szag”, most gyakran elég egy apró finomhangolás, és már publikálható is az anyag. Ez hatalmas időmegtakarítást jelent social posztok, hírlevelek vagy kampányszövegek esetén.

2. Kontextusérzékeny gondolkodás
A marketing nem csak social posztokról szól, – az aktuális gazdasági helyzet, a konkurencia, a márka pozicionálása és a vásárlói élmény mind jelentősen befolyásolja a márka kommunikációját. A GPT-5 jobban „érti” a kontextust: emlékszik a korábbi briefekre, képes összekapcsolni régi kampányok tanulságait az új ötletekkel.

3. Többcsatornás tartalomgyártás
A GPT-4 is képes volt különböző formátumokra optimalizálni a szövegeket, de a GPT-5-ben ez sokkal finomabban, kontextusérzékenyebben működik. Jobban érzékeli, hogy egy LinkedIn-poszt, egy hírlevél vagy egy videószkript milyen szerkezetet és hangnemet kíván, így kevesebb korrigálásra van szükség.

4. Multimodális támogatás: pontosabb értelmezés és relevánsabb ötletek
A legújabb GPT képelemzése részletesebb, a vizuálokat érzelmi és marketing szempontból is elemzi, majd ehhez illeszti a javasolt headline-t vagy CTA-t.

Mire nem való – és hol kell óvatosnak lenni

1. Nem helyettesíti a márka egyedi hangját
Bár az AI képes stílusokat utánozni, az igazi márkahang kialakítása ennél sokkal mélyebb folyamat. Ehhez elengedhetetlen a belső tapasztalat, a célközönség ismerete és a stratégiai vízió – amit nem lehet teljesen „kiszervizelni” egy algoritmusnak.

2. Nem stratégiai döntéshozó
A GPT-5 hiába tűnik remek tanácsadónak, de a végső döntéseket nekünk kell meghoznunk. A márka pozicionálása, a kampány üzenetének meghatározása vagy a piaci belépési stratégia emberi feladat marad.

3. Nem garantál tévedhetetlenséget
Bár pontosabb, mint az elődje, továbbra is előfordulhat, hogy elavult vagy félreértelmezett adatot ad. A marketingben – főleg B2B és nagy költségű kampányok esetén – minden számot és állítást érdemes ellenőrizni.

4. Nem jogi tanácsadó
Érzékeny témák, versenytársakról szóló állítások vagy szabályozás alá eső tartalmak esetén mindig kell emberi kontroll. A cégedet még most sem érdemes AI-ra bízni.

Hogyan használjuk okosan?

• Gyors prototípus-készítéshez: például ha több headline-verziót szeretnél 10 perc alatt.
• Kampányötletek előszűrésére: AI-jal tesztelheted, milyen narratívák működnek egy adott célközönségnél.
• Nemzetközi lokalizációra: a GPT-5 már kulturálisan is jobban illeszti a szövegeket.
• Vizuál-szöveg párosításra: képelemzés után javasol CTA-t, feliratot vagy hangulatot.

A mesterséges intelligencia a marketingesek számára nem „csodaszer”, hanem egy rendkívül fejlett, kreatív asszisztens. Megspórolja a monoton munkát, gyorsítja az ötletelést és támogatja a stratégiai gondolkodást. De az igazi ereje akkor mutatkozik meg, ha nem önálló „szöveggyárként” használjuk, hanem egy integrált csapattagnak tekintjük – aki mindig készen áll új ötletekkel előállni, de a döntést végül mi hozzuk meg.

A Jung & Starknál nem csak használjuk a z AI adta lehetőségeket, hanem stratégiailag integráljuk őket a munkánkba. Az országban egyedülálló Insight Solution marketing módszerünk lényege, hogy a mesterséges intelligenciát nem önmagában alkalmazzuk, hanem mély piaci és célközönség-elemzésre építve tervezzük meg a kampányokat. Így az előre felépített, adatvezérelt stratégia részeként segítjük ügyfeleinket abban, hogy a megfelelő üzenettel, a megfelelő időben és a megfelelő csatornán érjék el a közönségüket.

Ez az a különbség, ami miatt az AI nálunk nem kísérlet – hanem üzleti előny.

Ha szeretnéd, hogy a következő kampányod mi tervezzük meg több éves tapasztalatunkat és az Insight Solution precizitását ötvözve, vedd fel velünk a kapcsolatot.

„Köszönjük, Európa, inkább passz.” – Meta

A Meta és a Google kiszáll a politikai hirdetésekből az EU-ban

Van az a pont, amikor még a világ legnagyobb techcégei is hátralépnek egyet, és inkább nemet mondanak. Ez történt most, és nem kis horderejű döntésről van szó.

A Meta (Facebook, Instagram, Threads és társaik) és a Google (YouTube, kereső, hirdetési hálózat) bejelentették, hogy 2025 októberétől leállítják a politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Ez azt jelenti: nem lesz több kampányfilm, célzott poszt vagy szponzorált tartalom a választások előtt. Teljes visszavonulás. Egyszerre. Minden EU-s tagállamból.

Mi áll a döntés mögött?

Az új EU-s szabályozás neve: TTPA – Transparency and Targeting of Political Advertising. A célja világos: átláthatóbbá tenni a politikai hirdetéseket. Ennek érdekében minden egyes hirdetéshez kötelező megjeleníteni, ki fizette, mennyit költött, és pontosan kiket célzott vele. Ez papíron logikus lépés az árnyékkampányok, dezinformációk és külföldi befolyás visszaszorítására. Csakhogy a szabályozás komplexitása – legalábbis a platformok szerint – olyan szintű adminisztrációs és jogi kockázatot jelent, hogy inkább kiszállnak. Nem országonként, nem ideiglenesen – hanem teljes Európa-szinten.

Kampány újratervezés indul

Ez a döntés nem egy dizájnváltás vagy hirdetési algoritmus finomhangolása. Ez stratégiai fordulat, ami alapjaiban érinti az EU-s politikai kommunikációt. Az elmúlt években a választási kampányok jelentős része épült digitális hirdetésekre: célzott videók, személyre szabott üzenetek, remarketing kampányok. Most ez a lehetőség – legalábbis a két legnagyobb platformon – megszűnik. A kampánycsapatoknak újra kell gondolniuk, hogyan jutnak el a választókhoz. Nem kis feladat.

A platformok szerint: túl sok a szabály, kevés a mozgástér

A Meta nyíltan kritizálta a szabályozást, szerintük az új rendszer csökkenti az információhoz való hozzáférés lehetőségét, és gyengítheti a demokratikus párbeszédet. Érvelésük szerint ha kevesebb célzott politikai tartalom jelenik meg, azzal pont az érdemi, releváns információk szorulnak háttérbe. Más olvasatban viszont a szabályozás épp azt szeretné elérni, hogy ne algoritmusok és sötét hirdetési rendszerek döntsék el, ki milyen politikai üzenetet lát – hanem átlátható, nyomon követhető kampányok formálják a közbeszédet.

Nyomásgyakorlás vagy valódi kivonulás?

Jogosan merül fel a kérdés: vajon a Meta és a Google valóban végleg kivonulnak, vagy csak megpróbálják alakítani a szabályozást? Valószínűleg mindkettő igaz. Ez egy stratégiai húzás. Egy üzenet: ha a szabályozás túl merevvé válik, ők bármikor leléphetnek – és az EU politikai kommunikációja ezzel nehezebb helyzetbe kerül. Ez nem csak reklámköltés kérdése. Ez információs tér, elérés, és befolyás kérdése.

Merre tovább?

Az online kampánygépezet nélkül új utakra lesz szükség.

• Előtérbe kerülhet a tévé, a rádió és az óriásplakát?
• Felértékelődnek az influenszerek, akik nem hirdetésként, hanem „saját véleményként” fogalmaznak meg politikai tartalmakat?
• Visszatér a zárt csoportos kommunikáció, hírlevelek, WhatsApp-láncok világa?

Egy biztos: A kampányok nem maradnak csendben. Csak átalakulnak. És aki nem ismeri fel időben az új játékszabályokat, a következő választáson nemcsak a szavazókat, hanem a saját hangját is elveszítheti.

Jung & Stark

Nem kommentelünk. Elemzünk. Ahol az átláthatóság nem hirdetési opció, hanem stratégiai szemlélet.

Hogyan lehet milliárdos egy macska?

2019 februárjában, amikor Karl Lagerfeld – a Chanel örök napszemüveges zsenije – meghalt, a világ nemcsak egy ikonikus divattervezőt veszített el, hanem egy különös, sokat vitatott örökség története is elkezdődött. A figyelem középpontjába pedig nem egy ember, nem egy híresség, nem egy múzsa került… hanem egy hófehér, burmai macska.

A neve: Choupette. És nagyjából annyi pénze van, mint egy kisebb ország éves költségvetése.

Macskából múzsa

A történet még 2011-ben kezdődött. Lagerfeld egyik modell barátja, Baptiste Giabiconi megkérte a divatmestert, hogy vigyázzon macskájára, Choupette-re néhány napig. Lagerfeld – aki egyébként korábban mindig kutyás embernek vallotta magát – vonakodva vállalta a cicaszitter szerepét.

Aztán a pár napból örök szerelem lett.

Choupette nemcsak a tervező társává vált, hanem lassan a világsztár macskák sorába lépett:

• Saját Instagram-oldala lett,
• interjúk készültek vele (igen, vele),
• Vogue- és Harper’s Bazaar-fotózásokon szerepelt,
• sőt még saját sminkkollekciója is volt egy nagy márkával.

Aki azt hitte, hogy a „celebmacska” csak egy netes vicc, tévedett. Choupette valós jelenség lett – és nemcsak a cicák között.

Örökség: 200 millió euró

Lagerfeld halála után nemcsak a divatvilág gyászolta, de a bulvárlapok is felrobbantak:

„Choupette örökölte a vagyont!” – szóltak a címek.

A becslések szerint a tervező közel 200 millió eurót hagyhatott kedvencére – azaz kb. 80 milliárd forintot. Ez már nem az a szint, amikor Whiskasra költünk a sarki boltban. Ez magánrepülő, személyzet, iPad, saját lakosztály és napi gondozók kérdése. És nem, ez nem vicc.

Lagerfeld ugyanis hivatalosan is úgy rendelkezett, hogy Choupette a vagyon kedvezményezettje. Bár jogilag egy macska nem lehet örökös, de vannak módok arra, hogy az állat nevében eljáró gondozó „örökölje” a vagyont – a macska érdekében.

De akkor most milliárdos a macska?

Nem teljesen. Legalábbis még nem.

A Lagerfeld-hagyaték még mindig nem zárult le – a pénzügyi alapok, adósságok, befektetések útvesztője miatt az örökség sorsa jelenleg is rendezetlen. De ez nem jelenti azt, hogy Choupette szerény életet élne. Egy párizsi luxuslakásban él, saját bejárónője, állandó felügyelete, és egy iPadje van, amit állítólag használni is tud. Lagerfeld pedig életében is úgy bánt vele, mint egy arisztokratával: kesztyűben simogatta, másnak nem is engedte, hogy hozzáérjen.

Milliárdos macskák klubja

A legmeglepőbb az egészben? Choupette nem is a leggazdagabb macska a világon. A trónon Taylor Swift skót lógófülű cicája, Olivia Benson ül, aki a gazdájával közös reklám- és médiamegjelenések révén több mint 90 millió dollárt „keresett”.

A gazdag házikedvencek klubjában olyan nevek szerepelnek, mint:

• Gunther VI. németjuhász (aki valójában egy tröszt nevében örökölt vagyont),
• Grumpy Cat (a mémhíresség, aki saját brandet épített),
• vagy Oprah Winfrey golden retrieverei, akik szintén hatalmas örökséget kaphatnak majd.

A hírességek világában tehát már nemcsak emberek lehetnek vagyonosak – hanem a négylábú családtagok is.

Több, mint egy cicás hír

Choupette története túlmutat a szenzáción: jól mutatja, hogyan alakult át a hírességkultusz a közösségi média korában. Miközben emberek milliói küzdenek a megélhetésért, egy macska személyzettel él, és a világ egyik legismertebb arca lett – még ha nem is beszél. A jelenség egyszerre tűnik groteszknek, szórakoztatónak és elgondolkodtatónak. A kérdés már nem az, hogy „miért híres?” Hanem: milyen világ az, ahol egy macska is márka lehet?

Mit tanulhatunk belőle?

A média és a gazdaság világa ma már nemcsak emberekre épül. Egy állat is lehet brand, influencer, örökös. A közösségi média új mítoszokat gyárt – és mi hajlamosak vagyunk ezeket kritikátlanul elfogadni. Érdemes kérdezni, reflektálni, és nem csak fogyasztani a sztorikat – akár cicáról van szó, akár hírességről.

Gondolatindító a fiatal olvasóknak:

Te kinek hagynád a vagyonod? Egy barátnak? Egy alapítványnak? Egy kisállatnak?

Mit jelent ma „híresnek lenni”? Lehet egy macska híres úgy, hogy nincs is saját hangja?

Hol van a határ a szeretet és a rajongás, a márka és az identitás között?

A jó kampány titka nem a kreativitás?

A kampányok közül azok maradnak meg az emberek fejében, amiket felismernek. A kreativitás fontos, de önmagában kevés. Ha nincs mögötte tudatos márkaépítés és visszatérő üzenet, a kampány csak egyszeri villanás lesz, ami után a piac könnyen megfeledkezik rólad.

Miért gondoljuk mégis, hogy a kreativitás a kulcs?

Mert az új mindig vonzó. Egy frappáns szlogen, egy látványos vizuál vagy egy meglepő üzenet azonnal felkelti a figyelmet. De ha nem illeszkedik egy hosszú távú márkastratégiába, az egész olyan, mint egy virális poszt: gyorsan gyűjt néhány ezer lájkot, aztán eltűnik a hírfolyamban.

A Burger King híres „Moldy Whopper” kampánya ennek jó példája. A reklámban egy 34 nap alatt megpenészedő hamburgert mutattak be, ezzel bizonyítva, hogy tartósítószer nélkül készül. Az ötlet sokkoló volt, mégis működött, mert illeszkedett a márka korábbi üzenetéhez: friss alapanyagokat használnak. Ha ez a háttér hiányzott volna, az emberek csak egy undorító képre emlékeztek volna, nem pedig a márkára.

Mi az, ami hosszú távon eredményt hoz?

A következetesség építi a márkákat. Amikor a közönség újra és újra ugyanazt az értéket, hangulatot és ígéretet tapasztalja, kialakul a bizalom. A következetes kommunikáció nem unalmat jelent, hanem felismerhetőséget.

A Coca-Cola karácsonyi reklámjai évtizedek óta alig változnak. Piros teherautó, hóesés, család és meghittség. Minden évben ugyanaz a történet tér vissza, és éppen ezért vált a márka a karácsonyi hangulat szimbólumává.

Mi történik, ha hiányzik a következetesség?

Az állandóan változó kampányok összezavarják a célcsoportot. A közönség nem tudja, kihez kapcsolja az üzenetet, és minden egyes kampányt újra kell építeni. Így a rövid távú hatás soha nem alakul át tartós márkaértékké.

Sok startup elköveti ezt a hibát. Folyamatosan új szlogeneket, színeket és üzeneteket próbálnak ki, hogy kitűnjenek. A közönség viszont nem tudja összekapcsolni őket egyetlen felismerhető arculattal, ezért nem rögzül a nevük.

Mit jelent a következetes márkaépítés?

• Ugyanaz az alapüzenet jelenik meg, de mindig egy kicsit más szemszögből.
• Az érzelmi tónus minden kampányban hasonló marad.
• Az értékígéret minden CTA-ban visszaköszön.
• A vizuális elemek és a stílus annyira összhangban vannak, hogy elég egy pillantás, és a közönség tudja, rólad van szó.

A Nike több mint harminc éve használja a „Just Do It” szlogent. A kampányok időről időre új hősöket és történeteket mutatnak be, mégis mind ugyanarra a gondolatra épülnek: mindenki lehet sportoló, ha elhiszi magáról. Ez a következetes üzenet tette a márkát az egyik legerősebbé a világon.

A kreativitás fontos, de csak akkor működik igazán, ha egy stabil márkaidentitásra épül. A kampányok hosszú távú ereje nem a meglepetésben rejlik, hanem abban, hogy egy történet részévé válnak. Ha a kommunikációd következetes, a közönség felismer, megbízik benned és emlékezni fog rád.

Dolgozzunk ki együtt egy olyan keretrendszert, amire minden kampányod épülhet.