Újabb AI-botrány: engedély nélkül szerkeszti a videód?
Újabb AI-botrány: engedély nélkül szerkeszti a videód?
A videós platform ismét reflektorfénybe került – és nem a legjobb okból. Kiderült, hogy a platform mesterséges intelligenciát használt a felhasználók videóinak módosítására, ráadásul az alkotók tudta és beleegyezése nélkül. Ez nemcsak a kreatív kontroll elvesztéséről szól, hanem arról is, hogy a Google a háttérben több milliárd videót és feliratot vont be AI-tréningekhez, szintén engedély nélkül.
Hogyan indult a történet?
Már júniusban kiszivárgott, hogy a Google több mint 20 milliárd YouTube-videót használt fel új AI-modellje, a Veo3 AL betanításához. A Proof News kutatása ezt megerősítette: 48 ezer csatornáról 173 ezer videó feliratát szívták le, és olyan techóriásoknak adták el, mint az Nvidia, az Apple vagy a Salesforce. A listán a világ legismertebb YouTuberei is szerepelnek: MrBeast, PewDiePie, Jacksepticeye vagy Marques Brownlee.
Dave Wiskus, a Nebula streamingszolgáltató vezetője nyíltan „lopásnak” nevezte a gyakorlatot, rámutatva: a stúdiók így akár teljesen ki is válthatják az alkotókat generatív AI-val.
A titkos videószerkesztés
A botrány itt nem állt meg. Az elmúlt hónapokban több készítő – köztük Rick Beato (5 millió+ feliratkozó) és Rhett Shull – észrevette, hogy videóikon furcsa változások jelentek meg. Kisimított bőr, túlélesített részletek, olajfestmény-szerű textúrák. Beato még viccesen megjegyezte: „Olyan, mintha smink lenne rajtam.”
A YouTube végül elismerte: valóban fut egy kísérlet a Shorts-videókon, ahol gépi tanulással „javítják” a felvételek zajosságát és elmosódottságát. A cég hangsúlyozta, hogy ez nem generatív AI, hanem hasonló, mint egy modern okostelefon kamerája. Az viszont nem derült ki, hogy a felhasználók kikapcsolhatják-e.
Hitelesség és valóság kérdése
Az iparági szakértők szerint a probléma messze túlmutat a technológián. Samuel Wooley, a Pittsburghi Egyetem professzora arra figyelmeztet: a YouTube ezzel újabb réteget iktat a valóság és a közönség közé. „Ha a közönség megtudja, hogy a platform engedély nélkül változtatja meg a tartalmakat, az alapjaiban rengeti meg a bizalmat.”
Hasonló vita már évtizedek óta zajlik – előbb a Photoshop, majd a szépségfilterek, most pedig az AI kapcsán. De míg a szűrők használatáról az alkotók dönthetnek, itt egy vállalat avatkozik bele a tartalomba, a készítők feje fölött.
A vita lényege: kinek a kezében van a kreatív kontroll? A YouTube szerint a cél a „jobb élmény”, a készítők szerint viszont hitelességük és közönségük bizalma forog kockán. Ahogy egyre több digitális platform kezd hasonló eszközöket bevezetni, a kérdés égetőbb, mint valaha: hol húzzuk meg a határt az AI-segítség és az alkotói jogok megsértése között?
A YouTube példája egyértelmű: ha nem te irányítod az AI-t, az AI fog irányítani téged. A Jung & Starknál olyan stratégiákat építünk, amikben a technológia az üzleti célokat szolgálja – nem fordítva. Vedd fel velünk a kapcsolatot, és dolgozzunk ki együtt egy stratégiát, amiben az AI nem torzítja, hanem erősíti a márkád üzenetét.
Az Uber egy mondattal nyert piacot – Megmutatjuk hogyan
A probléma: miért halnak el a B2B sales szövegek?
Ha végigkattintasz tíz B2B weboldalt, szinte mind ugyanazzal kezdődik:
- „Gyors és hatékony megoldásokat nyújtunk.”
- „Moduláris, innovatív rendszerünk minden igényt lefed.”
- „Több mint tíz év tapasztalattal dolgozunk.”
Papíron jól hangzik, de a valóságban csak üres frázisok. Ezek a mondatok nem mondanak semmit arról, hogy az ügyfél hogyan lesz jobb helyzetben, ha velük szerződik. Nem szól a problémáiról, nem mutatja meg, milyen konkrét eredményre számíthat.
A legtöbb B2B sales szöveg azért bukik el, mert önmagáról beszél. Az ügyfelet viszont nem érdekli, hogy te mit tudsz – ő azt akarja tudni, „Mi történik velem, ha nálatok kötök ki?”.
Az Uber története: funkciókból élmény
Az Uber indulásakor még funkciókkal kommunikált:
– „Track your driver” (kövesd, hol jár a sofőr)
– „Cashless payment” (készpénz nélküli fizetés)
– „One tap and you’re there” (egy koppintás, és ott vagy)
Ezek hasznos funkciók, de egyik sem adott választ arra a kérdésre, hogy az ügyfél életében mi változik ettől.
A fordulat akkor jött, amikor az üzenet középpontjába nem a technológiát, hanem az élményt tették:
„Your day belongs to you.”
Ebben az egy mondatban benne van minden, amit az emberek valójában akartak:
- Nincs több várakozás.
- Nincs több stressz a taxizással.
- Nem kell aprót keresgélni.
- Nem más irányítja a napod, hanem te.
Az Uber áttörése nem azért jött, mert technológiailag jobb volt másnál. Hanem azért, mert értékígéretet adott: nyugodtabb, szabadabb napot, kevesebb bosszúsággal.
Termékelőny vs. értékígéret
A különbséget érdemes egy pillanatra megállva tisztázni.
Termékelőny:
- azt mondja el, mit tud a termék
- funkció, technikai jellemző, tulajdonság
- pl. „felhőalapú rendszer”, „intelligens dashboard”, „egy kattintásos riport”
Értékígéret:
- azt mondja el, mit nyer az ügyfél
- megoldás, hatás, eredmény
- pl. „Gyorsabb döntések kevesebb káosszal”, „Átlátható működés egyetlen felületen”, „Kevesebb tippelgetés, több adat, gyorsabb döntés”
Az egyik rólad szól. A másik róla. És csak az utóbbi ad el.
Hogyan írd át ügyfélnyelvre?
Ez egy egyszerű gyakorlat, amit bármelyik sales szövegre el lehet végezni:
- Írd le, mit tud a termék.
– „Automatikus riport 1 kattintással.” - Tedd fel a kérdést: mit nyer ezzel az ügyfél?
– „Nem kell többé találgatnia, pontosan látja, mi működik és mi nem.” - Fogalmazd meg úgy, mintha ő mondaná másnak.
– „Ők rendet tettek a marketingünkben – végre tudom, mi hoz pénzt.”
Ez az a pont, ahol a szöveg már nem rólad szól, hanem arról, hogy őt miben segíted.
Miért működik jobban az értékígéret?
Azért, mert az ügyfél azonnal saját helyzetére vonatkoztatja.
– Nem arról beszélsz, mit tudsz.
– Hanem arról, hogy ő mit veszít vagy nyer.
Az Uber példája azt bizonyítja, hogy a piac nyelvén kell beszélni, nem a sajátodon. A technológia érdekes lehet, de a végén nem az app-funkciók győznek meg senkit, hanem az érzés: „Ez megkönnyíti az életem.”
És ez igaz minden B2B szolgáltatásra is. Az ügyfél nem azért szerződik veled, mert moduláris a rendszered. Azért szerződik, mert átláthatóbb lesz a munkája, gyorsabb a döntése, kisebb a kockázata.
Rossz példa: „10 éves tapasztalattal, gyors és hatékony kampánykezelést nyújtunk.”
Jó példa: „Eleged van abból, hogy hónapokig nem látsz eredményt? Mi 30 napon belül kimutatható leadnövekedést hozunk – átlátható riportokkal, kevesebb káosszal.”
Az Uber példája világosan mutatja: a termékleírás csak zaj. Az értékígéret az, ami igazán megragad.
A jó sales szöveg nem az, hogy „innovatív és moduláris”. Hanem az, hogy az ügyfél a végén azt mondja: „Pont erre volt most szükségem.”
És ez a mondat minden iparágban működik – mert nem a termékről, hanem az emberről szól, aki használja.
Ha szeretnéd, hogy a sales szövegeid is ilyen hatást váltsanak ki, érdemes átgondolni: hány funkciót sorolsz most, és hány értékígéretet mutatsz meg. A számok megmutatják a különbséget a kattintás és a konverzió között.
A Jung & Starknál hiszünk abban, hogy a jó marketing nem hangzatos jelzőkön múlik, hanem azon, hogy mérhető eredményt hoz az ügyfélnek. Nem szövegeket írunk – jövőképet építünk. Nem kampányokat futtatunk – üzleti növekedést generálunk.
Ha olyan ügynökséget keresel, aki nem szép szavakat, hanem bizonyítható eredményeket szállít, akkor dolgozzunk együtt.
Hogyan lett a LEGO a világ legmenőbb játéka – és mit tanulhatunk a marketingjéből?
Kevés márka képes arra, amire a LEGO: egyszerre szólítja meg a gyerekeket, a szülőket és a felnőtt rajongókat, miközben játékból globális kultúra lett. Ez a márka ma nemcsak a játékkockákról szól, hanem film, vidámpark, sorozat, közösség – és a marketing egyik legnagyobb sikertörténete. Pedig húsz évvel ezelőtt a csőd szélén állt. A cég annyira szétaprózta magát videojátékokkal, ruhákkal és felesleges kiegészítőkkel, hogy majdnem elveszítette a saját lényegét. A fordulat akkor jött el, amikor visszatértek az alaphoz: a kockához. És innentől kezdve a marketingjük is erről szólt: a kreativitás felszabadításáról.
1. A LEGO a közösséget tette a marketing motorjává
Amíg más cégek milliókat költöttek arra, hogy kitalálják, mit akarnak a vásárlók, a LEGO egyszerűen megkérdezte tőlük. Az Ideas platformon a rajongók maguk tervezhetnek készleteket – ha elég szavazatod érkezik, a cég piacra dobja őket. Ez nem csupán termékfejlesztés, hanem zseniális marketing: a közösség érzi, hogy része a márkának és maga is részt vehet a termékfejlesztésben.
2. A nosztalgia lett a titkos fegyver
A LEGO felismerte, hogy a felnőttek is rajonganak a termékekért. A Harry Potter, a Star Wars vagy a DeLorean szettek nem a gyerekeknek szólnak, hanem azoknak a szülőknek, akik most újra átélhetik a saját gyerekkorukat. Ez a dupla célzás – gyerekek + szülők – marketingarany. Egy szett egyszerre családi élmény és felnőtt gyűjtői tárgy.
3. Élmény, nem termék
A LEGO ma már nem csak egy közönséges játék, számos olyan egyedi ötlettel álltak elő, amivel a márkaépítés tankönyvi példájává váltak:
- LEGO Store-ok, ahol a vásárlás maga kaland.
- LEGOLAND vidámparkok, ahol életnagyságban is beléphetsz a LEGO-univerzumba.
- LEGO Movie, ami gyakorlatilag egy két órás reklám – mégis kasszasiker lett.
Nem árulnak – világokat építenek, ahová megengedik, hogy a közönség is beléphessen, sőt, elérik, hogy BE AKARJ lépni. Ez a fajta élménymarketing a márka egyik legerősebb húzása.
4. A rajongók hirdetik helyettük
A LEGO ma a közösségi médiában sokkal inkább jelen van a fanok által gyártott tartalmak révén, mint saját kampányaival. YouTube-videók, TikTok-time lapse építések, Instagram-gyűjtemények – mind ingyenreklám. A márka ezt nem kontrollálja, hanem támogatja: így a rajongók érzik, hogy az ő kreativitásuk aktívan hozzájárul a márka erejéhez.
A LEGO története azt bizonyítja, hogy a legerősebb marketing nem mindig a hangos kampány, hanem a visszatérés a lényeghez. A LEGO nem próbál mindenkinek mindent adni – hanem megmutatja, hogy a kreativitás kortalan. És a legnagyobb trükkjük? Nem adják el a kockát. Azt adják el, amit te építesz belőle.
Ezért imádják a marketingesek a LEGO-t: mert tökéletes példája annak, hogyan lehet egy márkát közösségre, élményre és nosztalgiára építeni – úgy, hogy a rajongók maguk legyenek a legjobb hirdetések.
Positioning ≠ Slogan – A külső csillogás nem pótolja a stratégiát
Mi a különbség a pozicionálás, üzenet és szlogen között?
Sok márka gondolja úgy, hogy „megvan a szlogen, indulhat a kampány.” De ha a márkaépítés csak egy jó hangzású mondattól függene, akkor tele lennénk emlékezetes és működő márkákkal.
A valóság az, hogy a legtöbb kampány azért nem működik, mert a márka maga nem tudja, micsoda. A szlogen hangzatos, az üzenet néha érdekes, de mögötte nincs semmi összefogó stratégia. Olyan, mintha különféle kirakós darabokat próbálnál összefércelni kép nélkül.
A márka háromszintű kommunikációs rendszere segít tisztán látni:
- Pozicionálás – a belső stratégiai döntés
- Üzenet – az, amit másoknak mondani akarsz
- Szlogen – az, ami megállítja őket az utcán
És hogy miért fontos külön kezelni őket? Mert ha összekevered, az egész márkaépítésed torzulni fog.
1. Pozicionálás – Az alapállásod a piacon
A pozicionálás nem a kampányod kezdete, hanem az egész márkád létjogosultsága. Ez az a stratégiai válasz, amit magadnak adsz meg:
- Miért van létjogosultságom a piacon?
- Kinek szólok?
- Miben vagyok más – és ez miért számít?
Ez nem egy mondat, nem is a nyitólapra való bemutatkozó szöveg. A pozicionálás olyan, mint egy iránytű: nem a cél, de minden lépésedet meghatározza.
Példa: „Az első közösségi iroda vidéki vállalkozóknak, ahol a helyszínhez mentorprogram és üzleti networking is jár – helyben, utazás nélkül.”
Ez a márka nemcsak irodát ad. Hanem a nagyvárosi lehetőségek érzését, egy másik földrajzi helyen.
2. Üzenet – Amit mások fejébe szeretnél bevinni
Ha a pozicionálás az, amit belül gondolsz magadról, az üzenet az, amit kifelé mondasz róla.
Ez az a gondolat vagy kerettörténet, amit újra és újra kommunikálni akarsz – minden csatornán, minden tartalomban, minden posztban.
Az üzenet nem reklámszöveg, hanem egy koncepció, amit el lehet magyarázni, alá lehet támasztani, és amit mások is tovább tudnak mondani.
Példa: „Nem csak munkahely – támaszpont. Itt nemcsak dolgozol, hanem fejlődsz is.”
Ez már egy jól kommunikálható állítás. Egy gondolat, amit interjúk, kampányok, ügyfélidézetek, vagy TikTok-videók is megerősítenek. Az üzenet összekötő híd a stratégia és a szlogen között.
3. Szlogen – Az érzelmi kapu
A szlogen nem válaszol, nem érvel, nem magyaráz. Csupán egy dologra képes: érzelmet kiváltani egy másodperc alatt.
Ezért kell, hogy egyszerű legyen. Kifejező. És rezonáljon arra, amit a pozicionálásban eldöntöttél, és amit az üzenetben megfogalmaztál.
Példa: „Dolgozz ott, ahol jó lenni.”
Ez nem magyaráz. De aki már hallotta az üzenetedet és ismeri a pozíciódat, össze tudja rakni a képet.
A szlogen nem fogja eladni a szolgáltatásodat. De meg tudja állítani az embert egy Instagram-hirdetésnél.
Mi történik, ha összekevered őket?
- Ha szlogennel próbálsz pozicionálni, felszínesnek tűnsz. A közönséged nem érti, mitől lennél más, mint a többiek.
- Ha üzenet nélkül kommunikálsz, a márkád minden felületen másnak tűnik – zavaros lesz az összkép.
- Ha nincs meg a stratégiai ív, a kampányaid soha nem állnak össze egésszé – mindig újra kell magyaráznod magad.
A márka nem a logódban él. Nem a dizájnban. Hanem abban, hogy ugyanazt a történetet meséled – mindig, mindenhol.
Esettanulmány: Wildflower Cases – Hogyan lett egy iPhone-tok kultikus divatmárka?
A Wildflower Cases egy amerikai márka, ami telefontokokat árul. Semmi technológiai újítás. Semmi forradalmi design. Csak egy nagyon következetes márkatörténet.
Pozicionálás: „A telefontok, amit úgy viselsz, mint egy divatkiegészítőt – nem mint egy kiegészítőt a telefonhoz.”
- Nem a tok a termék – hanem az identitás, amit sugároz.
- Ez a márka a tinilányok és a TikTok-generáció vizuális önkifejező platformja lett.
Üzenet: „A tokod is te vagy.”
- Ez minden kontentjükben jelen van: influenszervideók, csomagolás, kampányfotók – mind azt üzenik, hogy nem vagy teljes nélküle.
Szlogen: „Limited edition, always.”
- Rövid. Exkluzív érzést kelt. És nem mond el semmit – de pont ezért akarod kideríteni, mit is jelent ez valójában.
Miért volt sikeres?
Mert nem kampányokat találtak ki – hanem identitást építettek.
A pozicionálás határozta meg az üzenetet, az üzenet inspirálta a kreatívot, a szlogen pedig a figyelem kapuja lett.
Így lett egy telefontokból divatszimbólum. Nem a termék miatt. Hanem mert minden mondatuk ugyanazt az alapot szolgálta.
Ha a márkád csak szól, de nem szól valamiről – akkor a pozicionálás hiányzik.
Ebben tudunk segíteni. Nem szlogent írunk. Hanem keretet, irányt, alapot.
Dolgozzunk együtt – hogy végre ne csak szép mondatok szülessenek, hanem összefüggő jelentés is.
Most jött ki a GPT-5 – íme, mire (nem) jó a marketingben
A mesterséges intelligencia már évek óta az egyik legforróbb téma, és nem csak a marketingben. A GPT-3 megjelenésekor mindenki azon gondolkodott, hogy vajon tényleg kiválthatja-e a kreatív szakembereket. Viszont a GPT-4-nél már láttuk, hogy az AI nemcsak „beszélgetőpartner”, hanem stratégiai támogató is lehet. Most pedig itt a legújabb verzió, a GPT-5, ami sok szempontból érdekes lehet.
A 2025 augusztusában bemutatott új modell célja, hogy ne csak gyorsabban, hanem okosabban, kontextusban gondolkodva segítsen a felhasználóknak. Ez a marketingeseknek azt jelenti, hogy az AI nemcsak „szöveget gyárt”, hanem képes megérteni a márka célját, a kampány mögötti pszichológiát és árnyaltabban gondolkozni a célközönségről.
Miben fejlődött a GPT5?
1. Emberibb hang, kevesebb utómunka
Az egyik leglátványosabb előrelépés, hogy az AI sokkal gördülékenyebben és természetesebb nyelven ír. Míg korábban a szövegeken érződött egyfajta „AI-szag”, most gyakran elég egy apró finomhangolás, és már publikálható is az anyag. Ez hatalmas időmegtakarítást jelent social posztok, hírlevelek vagy kampányszövegek esetén.
2. Kontextusérzékeny gondolkodás
A marketing nem csak social posztokról szól, – az aktuális gazdasági helyzet, a konkurencia, a márka pozicionálása és a vásárlói élmény mind jelentősen befolyásolja a márka kommunikációját. A GPT-5 jobban „érti” a kontextust: emlékszik a korábbi briefekre, képes összekapcsolni régi kampányok tanulságait az új ötletekkel.
3. Többcsatornás tartalomgyártás
A GPT-4 is képes volt különböző formátumokra optimalizálni a szövegeket, de a GPT-5-ben ez sokkal finomabban, kontextusérzékenyebben működik. Jobban érzékeli, hogy egy LinkedIn-poszt, egy hírlevél vagy egy videószkript milyen szerkezetet és hangnemet kíván, így kevesebb korrigálásra van szükség.
4. Multimodális támogatás: pontosabb értelmezés és relevánsabb ötletek
A legújabb GPT képelemzése részletesebb, a vizuálokat érzelmi és marketing szempontból is elemzi, majd ehhez illeszti a javasolt headline-t vagy CTA-t.
Mire nem való – és hol kell óvatosnak lenni
1. Nem helyettesíti a márka egyedi hangját
Bár az AI képes stílusokat utánozni, az igazi márkahang kialakítása ennél sokkal mélyebb folyamat. Ehhez elengedhetetlen a belső tapasztalat, a célközönség ismerete és a stratégiai vízió – amit nem lehet teljesen „kiszervizelni” egy algoritmusnak.
2. Nem stratégiai döntéshozó
A GPT-5 hiába tűnik remek tanácsadónak, de a végső döntéseket nekünk kell meghoznunk. A márka pozicionálása, a kampány üzenetének meghatározása vagy a piaci belépési stratégia emberi feladat marad.
3. Nem garantál tévedhetetlenséget
Bár pontosabb, mint az elődje, továbbra is előfordulhat, hogy elavult vagy félreértelmezett adatot ad. A marketingben – főleg B2B és nagy költségű kampányok esetén – minden számot és állítást érdemes ellenőrizni.
4. Nem jogi tanácsadó
Érzékeny témák, versenytársakról szóló állítások vagy szabályozás alá eső tartalmak esetén mindig kell emberi kontroll. A cégedet még most sem érdemes AI-ra bízni.
Hogyan használjuk okosan?
- Gyors prototípus-készítéshez: például ha több headline-verziót szeretnél 10 perc alatt.
- Kampányötletek előszűrésére: AI-jal tesztelheted, milyen narratívák működnek egy adott célközönségnél.
- Nemzetközi lokalizációra: a GPT-5 már kulturálisan is jobban illeszti a szövegeket.
- Vizuál-szöveg párosításra: képelemzés után javasol CTA-t, feliratot vagy hangulatot.
A mesterséges intelligencia a marketingesek számára nem „csodaszer”, hanem egy rendkívül fejlett, kreatív asszisztens. Megspórolja a monoton munkát, gyorsítja az ötletelést és támogatja a stratégiai gondolkodást. De az igazi ereje akkor mutatkozik meg, ha nem önálló „szöveggyárként” használjuk, hanem egy integrált csapattagnak tekintjük – aki mindig készen áll új ötletekkel előállni, de a döntést végül mi hozzuk meg.
A Jung & Starknál nem csak használjuk a z AI adta lehetőségeket, hanem stratégiailag integráljuk őket a munkánkba. Az országban egyedülálló Insight Solution marketing módszerünk lényege, hogy a mesterséges intelligenciát nem önmagában alkalmazzuk, hanem mély piaci és célközönség-elemzésre építve tervezzük meg a kampányokat. Így az előre felépített, adatvezérelt stratégia részeként segítjük ügyfeleinket abban, hogy a megfelelő üzenettel, a megfelelő időben és a megfelelő csatornán érjék el a közönségüket.
Ez az a különbség, ami miatt az AI nálunk nem kísérlet – hanem üzleti előny.
Ha szeretnéd, hogy a következő kampányod mi tervezzük meg több éves tapasztalatunkat és az Insight Solution precizitását ötvözve, vedd fel velünk a kapcsolatot.
„Köszönjük, Európa, inkább passz.” – Meta
A Meta és a Google kiszáll a politikai hirdetésekből az EU-ban
Van az a pont, amikor még a világ legnagyobb techcégei is hátralépnek egyet, és inkább nemet mondanak. Ez történt most, és nem kis horderejű döntésről van szó.
A Meta (Facebook, Instagram, Threads és társaik) és a Google (YouTube, kereső, hirdetési hálózat) bejelentették, hogy 2025 októberétől leállítják a politikai hirdetéseket az Európai Unióban. Ez azt jelenti: nem lesz több kampányfilm, célzott poszt vagy szponzorált tartalom a választások előtt. Teljes visszavonulás. Egyszerre. Minden EU-s tagállamból.
Mi áll a döntés mögött?
Az új EU-s szabályozás neve: TTPA – Transparency and Targeting of Political Advertising. A célja világos: átláthatóbbá tenni a politikai hirdetéseket. Ennek érdekében minden egyes hirdetéshez kötelező megjeleníteni, ki fizette, mennyit költött, és pontosan kiket célzott vele. Ez papíron logikus lépés az árnyékkampányok, dezinformációk és külföldi befolyás visszaszorítására. Csakhogy a szabályozás komplexitása – legalábbis a platformok szerint – olyan szintű adminisztrációs és jogi kockázatot jelent, hogy inkább kiszállnak. Nem országonként, nem ideiglenesen – hanem teljes Európa-szinten.
Kampány újratervezés indul
Ez a döntés nem egy dizájnváltás vagy hirdetési algoritmus finomhangolása. Ez stratégiai fordulat, ami alapjaiban érinti az EU-s politikai kommunikációt. Az elmúlt években a választási kampányok jelentős része épült digitális hirdetésekre: célzott videók, személyre szabott üzenetek, remarketing kampányok. Most ez a lehetőség – legalábbis a két legnagyobb platformon – megszűnik. A kampánycsapatoknak újra kell gondolniuk, hogyan jutnak el a választókhoz. Nem kis feladat.
A platformok szerint: túl sok a szabály, kevés a mozgástér
A Meta nyíltan kritizálta a szabályozást, szerintük az új rendszer csökkenti az információhoz való hozzáférés lehetőségét, és gyengítheti a demokratikus párbeszédet. Érvelésük szerint ha kevesebb célzott politikai tartalom jelenik meg, azzal pont az érdemi, releváns információk szorulnak háttérbe. Más olvasatban viszont a szabályozás épp azt szeretné elérni, hogy ne algoritmusok és sötét hirdetési rendszerek döntsék el, ki milyen politikai üzenetet lát – hanem átlátható, nyomon követhető kampányok formálják a közbeszédet.
Nyomásgyakorlás vagy valódi kivonulás?
Jogosan merül fel a kérdés: vajon a Meta és a Google valóban végleg kivonulnak, vagy csak megpróbálják alakítani a szabályozást? Valószínűleg mindkettő igaz. Ez egy stratégiai húzás. Egy üzenet: ha a szabályozás túl merevvé válik, ők bármikor leléphetnek – és az EU politikai kommunikációja ezzel nehezebb helyzetbe kerül. Ez nem csak reklámköltés kérdése. Ez információs tér, elérés, és befolyás kérdése.
Merre tovább?
Az online kampánygépezet nélkül új utakra lesz szükség.
- Előtérbe kerülhet a tévé, a rádió és az óriásplakát?
- Felértékelődnek az influenszerek, akik nem hirdetésként, hanem „saját véleményként” fogalmaznak meg politikai tartalmakat?
- Visszatér a zárt csoportos kommunikáció, hírlevelek, WhatsApp-láncok világa?
Egy biztos: A kampányok nem maradnak csendben. Csak átalakulnak. És aki nem ismeri fel időben az új játékszabályokat, a következő választáson nemcsak a szavazókat, hanem a saját hangját is elveszítheti.
Jung & Stark
Nem kommentelünk. Elemzünk. Ahol az átláthatóság nem hirdetési opció, hanem stratégiai szemlélet.
Hogyan lehet milliárdos egy macska?
2019 februárjában, amikor Karl Lagerfeld – a Chanel örök napszemüveges zsenije – meghalt, a világ nemcsak egy ikonikus divattervezőt veszített el, hanem egy különös, sokat vitatott örökség története is elkezdődött. A figyelem középpontjába pedig nem egy ember, nem egy híresség, nem egy múzsa került… hanem egy hófehér, burmai macska.
A neve: Choupette. És nagyjából annyi pénze van, mint egy kisebb ország éves költségvetése.
Macskából múzsa
A történet még 2011-ben kezdődött. Lagerfeld egyik modell barátja, Baptiste Giabiconi megkérte a divatmestert, hogy vigyázzon macskájára, Choupette-re néhány napig. Lagerfeld – aki egyébként korábban mindig kutyás embernek vallotta magát – vonakodva vállalta a cicaszitter szerepét.
Aztán a pár napból örök szerelem lett.
Choupette nemcsak a tervező társává vált, hanem lassan a világsztár macskák sorába lépett:
- Saját Instagram-oldala lett,
- interjúk készültek vele (igen, vele),
- Vogue- és Harper’s Bazaar-fotózásokon szerepelt,
- sőt még saját sminkkollekciója is volt egy nagy márkával.
Aki azt hitte, hogy a „celebmacska” csak egy netes vicc, tévedett. Choupette valós jelenség lett – és nemcsak a cicák között.
Örökség: 200 millió euró
Lagerfeld halála után nemcsak a divatvilág gyászolta, de a bulvárlapok is felrobbantak:
„Choupette örökölte a vagyont!” – szóltak a címek.
A becslések szerint a tervező közel 200 millió eurót hagyhatott kedvencére – azaz kb. 80 milliárd forintot. Ez már nem az a szint, amikor Whiskasra költünk a sarki boltban. Ez magánrepülő, személyzet, iPad, saját lakosztály és napi gondozók kérdése. És nem, ez nem vicc.
Lagerfeld ugyanis hivatalosan is úgy rendelkezett, hogy Choupette a vagyon kedvezményezettje. Bár jogilag egy macska nem lehet örökös, de vannak módok arra, hogy az állat nevében eljáró gondozó „örökölje” a vagyont – a macska érdekében.
De akkor most milliárdos a macska?
Nem teljesen. Legalábbis még nem.
A Lagerfeld-hagyaték még mindig nem zárult le – a pénzügyi alapok, adósságok, befektetések útvesztője miatt az örökség sorsa jelenleg is rendezetlen. De ez nem jelenti azt, hogy Choupette szerény életet élne. Egy párizsi luxuslakásban él, saját bejárónője, állandó felügyelete, és egy iPadje van, amit állítólag használni is tud. Lagerfeld pedig életében is úgy bánt vele, mint egy arisztokratával: kesztyűben simogatta, másnak nem is engedte, hogy hozzáérjen.
Milliárdos macskák klubja
A legmeglepőbb az egészben? Choupette nem is a leggazdagabb macska a világon. A trónon Taylor Swift skót lógófülű cicája, Olivia Benson ül, aki a gazdájával közös reklám- és médiamegjelenések révén több mint 90 millió dollárt „keresett”.
A gazdag házikedvencek klubjában olyan nevek szerepelnek, mint:
- Gunther VI. németjuhász (aki valójában egy tröszt nevében örökölt vagyont),
- Grumpy Cat (a mémhíresség, aki saját brandet épített),
- vagy Oprah Winfrey golden retrieverei, akik szintén hatalmas örökséget kaphatnak majd.
A hírességek világában tehát már nemcsak emberek lehetnek vagyonosak – hanem a négylábú családtagok is.
Több, mint egy cicás hír
Choupette története túlmutat a szenzáción: jól mutatja, hogyan alakult át a hírességkultusz a közösségi média korában. Miközben emberek milliói küzdenek a megélhetésért, egy macska személyzettel él, és a világ egyik legismertebb arca lett – még ha nem is beszél. A jelenség egyszerre tűnik groteszknek, szórakoztatónak és elgondolkodtatónak. A kérdés már nem az, hogy „miért híres?” Hanem: milyen világ az, ahol egy macska is márka lehet?
Mit tanulhatunk belőle?
A média és a gazdaság világa ma már nemcsak emberekre épül. Egy állat is lehet brand, influencer, örökös. A közösségi média új mítoszokat gyárt – és mi hajlamosak vagyunk ezeket kritikátlanul elfogadni. Érdemes kérdezni, reflektálni, és nem csak fogyasztani a sztorikat – akár cicáról van szó, akár hírességről.
Gondolatindító a fiatal olvasóknak:
Te kinek hagynád a vagyonod? Egy barátnak? Egy alapítványnak? Egy kisállatnak?
Mit jelent ma „híresnek lenni”? Lehet egy macska híres úgy, hogy nincs is saját hangja?
Hol van a határ a szeretet és a rajongás, a márka és az identitás között?
A jó kampány titka nem a kreativitás?
A kampányok közül azok maradnak meg az emberek fejében, amiket felismernek. A kreativitás fontos, de önmagában kevés. Ha nincs mögötte tudatos márkaépítés és visszatérő üzenet, a kampány csak egyszeri villanás lesz, ami után a piac könnyen megfeledkezik rólad.
Miért gondoljuk mégis, hogy a kreativitás a kulcs?
Mert az új mindig vonzó. Egy frappáns szlogen, egy látványos vizuál vagy egy meglepő üzenet azonnal felkelti a figyelmet. De ha nem illeszkedik egy hosszú távú márkastratégiába, az egész olyan, mint egy virális poszt: gyorsan gyűjt néhány ezer lájkot, aztán eltűnik a hírfolyamban.
A Burger King híres „Moldy Whopper” kampánya ennek jó példája. A reklámban egy 34 nap alatt megpenészedő hamburgert mutattak be, ezzel bizonyítva, hogy tartósítószer nélkül készül. Az ötlet sokkoló volt, mégis működött, mert illeszkedett a márka korábbi üzenetéhez: friss alapanyagokat használnak. Ha ez a háttér hiányzott volna, az emberek csak egy undorító képre emlékeztek volna, nem pedig a márkára.
Mi az, ami hosszú távon eredményt hoz?
A következetesség építi a márkákat. Amikor a közönség újra és újra ugyanazt az értéket, hangulatot és ígéretet tapasztalja, kialakul a bizalom. A következetes kommunikáció nem unalmat jelent, hanem felismerhetőséget.
A Coca-Cola karácsonyi reklámjai évtizedek óta alig változnak. Piros teherautó, hóesés, család és meghittség. Minden évben ugyanaz a történet tér vissza, és éppen ezért vált a márka a karácsonyi hangulat szimbólumává.
Mi történik, ha hiányzik a következetesség?
Az állandóan változó kampányok összezavarják a célcsoportot. A közönség nem tudja, kihez kapcsolja az üzenetet, és minden egyes kampányt újra kell építeni. Így a rövid távú hatás soha nem alakul át tartós márkaértékké.
Sok startup elköveti ezt a hibát. Folyamatosan új szlogeneket, színeket és üzeneteket próbálnak ki, hogy kitűnjenek. A közönség viszont nem tudja összekapcsolni őket egyetlen felismerhető arculattal, ezért nem rögzül a nevük.
Mit jelent a következetes márkaépítés?
- Ugyanaz az alapüzenet jelenik meg, de mindig egy kicsit más szemszögből.
- Az érzelmi tónus minden kampányban hasonló marad.
- Az értékígéret minden CTA-ban visszaköszön.
- A vizuális elemek és a stílus annyira összhangban vannak, hogy elég egy pillantás, és a közönség tudja, rólad van szó.
A Nike több mint harminc éve használja a „Just Do It” szlogent. A kampányok időről időre új hősöket és történeteket mutatnak be, mégis mind ugyanarra a gondolatra épülnek: mindenki lehet sportoló, ha elhiszi magáról. Ez a következetes üzenet tette a márkát az egyik legerősebbé a világon.
A kreativitás fontos, de csak akkor működik igazán, ha egy stabil márkaidentitásra épül. A kampányok hosszú távú ereje nem a meglepetésben rejlik, hanem abban, hogy egy történet részévé válnak. Ha a kommunikációd következetes, a közönség felismer, megbízik benned és emlékezni fog rád.
Dolgozzunk ki együtt egy olyan keretrendszert, amire minden kampányod épülhet.
Hogyan lett két „játék” globális márka? – A Labubu és a Sonny Angel marketingcsodája
A Labubu és a Sonny Angel – két apró, gyűjthető figura, amik mára globális kultusztermékek lettek. Mi a közös bennük? Mindkettő azt bizonyítja, hogy egy jól felépített közösségi hype és egy kis limitált exkluzivitás elég ahhoz, hogy egy termék státuszszimbólummá váljon.
És nem, nem gyerekjátékokról beszélünk. Ezek a figurák ma már a Z generáció és a fiatal felnőttek kedvencei – és sok szempontból úgy működnek, mint a sneaker dropok vagy a luxusdivat.
Az eredet – egy mese és egy talizmán
- Labubu: egy hongkongi-belga illusztrátor, Kasing Lung „csúnyán aranyos” szörnyecskéje, amely 2019-ben robbant be, miután a kínai Pop Mart exkluzív forgalmazásba vette. A figura szándékosan kicsit ijesztő, mégis szerethető – és ez a „ironikusan cuki” esztétika tökéletesen rezonál a fiatal felnőttekkel.
- Sonny Angel: egy japán tervező, Soeya Toru 2004-es alkotása, eredetileg a fiatal japán nők stresszoldó talizmánjaként. A szlogen – „He may bring you happiness.” – egyszerű, de működik. A Sonny Angel mára 33 országban kapható, és vakdobozos (blind box) rendszerének köszönhetően gyűjtőszenvedélyt vált ki.
Kik a célcsoport? – A „kidult” vásárlók és a Z generáció
A Labubu célcsoportja szinte kizárólag felnőtt gyűjtőkből áll. A legtöbben táskadíszként, lakásdekorációként használják, sőt Thaiföldön amulettként hordják. A Sonny Angel inkább a Z generációs fiatalok közt lett trend: nosztalgikus, cukin ártatlan baba, amit sokan „emocionális támasznak” tekintenek – és amit megfizethető áron lehet gyűjteni. Egy baba ára 10 dollártól indul, de kevesen állnak meg egynél.
A közösségi média hatalma – amikor az unboxing maga a kampány
Ezek a figurák nem klasszikus reklámkampányokkal hódítottak. A TikTok és az Instagram elvitte helyettük a munkát.
- Unboxing-videók: a vakdobozos modell zseniális – a „Melyik figurát kaptam?” drámai pillanata önmagában virális tartalom. A #sonnyangel hashtag 95 millió megtekintést hozott TikTokon 2023-ra.
- Celeb-hatás: a Labubu esetében egyetlen Instagram-poszt robbantotta be a trendet: amikor Lisa (Blackpink) egy Labubu kulcstartóval pózolt, Thaiföldön azonnal sorban állás és amulett-mánia kezdődött. Hasonló lökést adott a Sonny Angelnek Bella Hadid vagy Victoria Beckham egy-egy Insta-sztorija.
- Organikus közösségek: New Yorkban 2023-ban több mint 150 Sonny Angel-rajongó gyűlt össze egy spontán cserepiknikre. A Pop Mart pedig márkaként csak „ráült” erre a hullámra.
A hiány marketingje – limitált dropok és FOMO
A Pop Mart mesterei a FOMO-nak. Limitált kiadások, ritka “chase” figurák, amiket szinte lehetetlen megszerezni. Ez:
- Többszöri vásárlásra ösztönöz
- Éjszakai sorban állásokat és sajtófigyelmet generál
- Drasztikusan növeli a másodlagos piaci értéket (egy ritka Labubu akár több ezer dollárért cserél gazdát)
A Sonny Angel hasonlóan működik: limitált kollaborációk (pl. Casetify telefontokok) és ritka, már nem gyártott sorozatok teszik gyűjtői státuszszimbólummá.
Miért működik ez ennyire jól?
Mert nem figurát adnak el, hanem közösségi élményt és státuszt.
A Labubu és a Sonny Angel esete megmutatja, hogy:
- a vakdobozos élmény és a limitált elérhetőség luxusdivat-szerű vásárlói pszichológiát épít,
- a közösségi média (és különösen a TikTok) ma a legjobb márkaépítő,
- egyetlen jól időzített celeb-poszt milliós reklámértékkel ér fel.
Mit tanulhatunk ebből marketingesként?
A Labubu és a Sonny Angel sikere nem varázslat. Tudatosan épített vágyat, közösséget és hiányérzetet. Ha a te márkád nem csak eladni akar, hanem őrületet kelteni, akkor a kérdés egyszerű:
Van elég történeted, hogy hype-ot csináljunk belőle? Megmutatjuk, hogyan lesz belőle trend – akár B2B-ben is.
A marketing, ami 8 másodperc alatt eldől – A Z generáció figyelmi mítosza
Ha valaha hallottad már azt az állítást, hogy „a Z generáció csak 8 másodpercig képes figyelni”, nem vagy egyedül. Ez a sokszor idézett, de félreértelmezett adat bejárta a marketing világát, és mára szinte alapvetéssé vált. A probléma csak az, hogy nem igaz, vagy legalábbis nem úgy, ahogy sokan értelmezik.
A valóság nem az, hogy ez a generáció képtelen lenne hosszabban elmélyülni bármiben. Sokkal inkább arról van szó, hogy a figyelmük belépési küszöbe drámaian megemelkedett. Villámgyorsan döntenek arról, hogy egy tartalom – legyen az hirdetés, poszt, videó vagy email – érdemes-e a figyelmükre. Ha az első másodpercekben nem kapnak érzelmi rezonanciát, vizuális impulzust vagy értéket, egyszerűen továbbgörgetnek. De ha betalál, akkor ott tudnak maradni hosszú percekre, sőt akár órákra is.
Nem rövid a figyelmük – hanem könyörtelen
A Z generáció nem türelmetlen, csupán reflexszé vált nála a szelektálás. És ezt nem udvariatlanságból teszik – hanem mert így tanultak túlélni az információs zajban. Egy TikTok-videó, egy YouTube-short vagy akár egy carousel első slide-ja azonnal eldönti, hogy maradnak-e vagy mennek.
És itt jön a lényeg: nem a tartalom hossza számít, hanem az, hogy eltalál-e valamit bennük.
Ha azt érzik, hogy:
- valami valóban nekik szól,
- őszinte, nem „marketingízű”,
- vagy épp vizuálisan annyira friss, hogy nem tudják nem végignézni,
akkor ott maradnak. Akkor figyelnek – nem nyolc másodpercig, hanem annyi ideig, ameddig értelme van.
A forma a tartalom része lett
Ez a generáció nem választhatja szét a mit és a hogyan kérdését. Egy üzenet számukra csak akkor létezik, ha a formája is jelentést hordoz. Egy gyenge vizualitás vagy rossz ritmusú vágás ugyanúgy elriasztja őket, mint egy unalmas szlogen vagy kínos pozícionálás. Egy kampány lehet zseniális a briefben – ha a kivitelezés steril, szétcsúszott vagy túlmagyarázott, akkor elveszik. Nem azért, mert a gondolat nem értékes, hanem mert nem tudják befogadni a csomagolása miatt.
Duolingo : amikor a bagoly megszólal
A Duolingo évek óta az egyik legjobb példája annak, hogyan lehet egy márka karakterét úgy formálni, hogy az nem terméket reklámoz, hanem identitást közvetít. A TikTokon megjelenő, olykor szürreális, máskor szándékosan túlzó tartalmak mögött ott a következetesség, a gyors reakcióidő és az önirónia. Nem beszélnek arról, hogy mit tud az app – inkább megmutatják, milyen lenne, ha egy zöld bagoly lenne a főnököd. A Z generáció pontosan ezt értékeli: nem az információt, hanem az élményt. Nem a magyarázatot, hanem a kapcsolódást.
Három dolog, amit el kell felejtened – és három, amit meg kell tanulnod
Felejtsd el:
- A túl hosszú bevezetőket, amik csak az ötödik másodpercben mondanak valamit.
- A hamis trendkövetést (slang + emoji ≠ hitelesség).
- A „fiatalosítani akarunk” típusú gondolkodást.
Tanuld meg:
- Az első másodperc nem „előjáték”, hanem a döntési pont.
- A forma nem csomagolás, hanem jelentéshordozó.
- A Z generáció nem azt nézi, mit árulsz, hanem hogy ki vagy közben.
Nem az a kérdés, hogy mennyi idejük van, hanem hogy mit kezdesz az első pillanattal
A Z generáció figyelme nem kevés, csak drágább, mint valaha. Ha nem tanulsz meg gyorsan, értelmesen és emberként megszólalni, akkor nem veszítesz el időt – hanem soha nem is kapsz esélyt. A jó hír viszont az, hogy ha egyszer betalálsz, a figyelmük nemcsak megnyerhető, hanem akár közösséggé is formálható. Ha szeretnél olyan kampányt, ami nem zárja ki a Z generációt, és valóban megragadja a figyelmet, vedd fel velünk a kapcsolatot.