Megjöttek a hirdetések a ChatGPT-be. Még senki nem tudja, mire jók.

Augusztus 24-e óta a magyar felhasználók is látnak hirdetéseket a ChatGPT válaszai alatt, ha az ingyenes vagy a Go csomagot használják. A hirdetések 31 európai országban indultak egyszerre, a szakmai sajtó pedig rögtön a Google Ads utódját kezdte emlegetni.

Megnéztük, mit mutatnak az első számok. Európából: semmit. A Volkswagen és a Vodafone tesztel, de egyikük sem közölt eredményt. Az Egyesült Államokban február óta futnak a hirdetések, onnan már vannak adatok, de vegyes a kép. Egy B2B ügynökség egy hónap alatt 500 dollárt költött el, és egyetlen érdeklődő sem jött. Egy webshop viszont 15 nap alatt 60 ezer dollárból 89 ezer dollár bevételt hozott ki.

Ez a cikk nem arról szól, hogy a ChatGPT Ads jó vagy rossz. Arról szól, hol lehet a helye egy magyar vállalkozás marketingjében, és mit nem tud róla ma még senki biztosan.

Mi indult el pontosan?

A hirdetés a mesterséges intelligencia válasza alatt jelenik meg, külön dobozban, címkével. Nem kerül bele a válaszba, és az OpenAI szerint nem is befolyásolja. Ez a platform legfontosabb ígérete a felhasználók felé, érdemes komolyan venni.

A legfontosabb tudnivalók egy helyen:

Kérdés	Válasz
Kik látják?	Az ingyenes és a Go csomagot használók. A Plus, Pro, Business, Enterprise és Edu csomagban nincs reklám. 18 év alattiak és ideiglenes chatek nem kapnak hirdetést. (forrás)
Hogyan néz ki?	Hirdető neve, ikon, cím, rövid szöveg, kép és link. A cím kb. 24, a szöveg kb. 48 karakter lehet. (forrás)
Hogyan célzunk?	Kulcsszavak helyett ún. context hintekkel (kontextus-tippekkel), és országra. (forrás)
Hogyan fizetünk?	Megjelenésre (CPM), kattintásra (CPC) vagy konverzióra optimalizálva. Az OpenAI 3–5 dolláros induló kattintási árat javasol. (forrás)
Mit mérünk?	Megjelenést, kattintást, költést, konverziót. Van OpenAI Pixel és szerveroldali Conversions API. Azt viszont nem látjuk, mire keresett a felhasználó. (forrás)
Ki indíthat kampányt?	Augusztus 31. óta bárki jelentkezhet az önkiszolgáló felületre (béta), de jóvá kell hagyni. Új fiókkal eleinte csak a saját országunkban hirdethetünk. (forrás)

Kulcsszó helyett kontextus. A Google-nél mi mondjuk meg, milyen szavakra jelenjen meg a hirdetés. A ChatGPT-ben leírjuk, mit kínálunk és kinek, a rendszer pedig maga dönti el, mikor illik ez egy beszélgetéshez. Az OpenAI egyértelműen fogalmaz: a context hint nem célzási szabály, és nem garantálja, hogy a hirdetés megjelenik.

Egy példa. Egy klímaszerelő cég a Google-ben a „klíma szerelés ár” kifejezésre licitál. A ChatGPT-ben inkább azt írja le: „családi házak hűtésére-fűtésére való inverteres klímák telepítése, felméréssel, pályázati tanácsadással”. Ez akkor segít, amikor valaki azt kérdezi a géptől, megéri-e klímával fűteni ősszel.

Egy fontos hiány: a hirdető soha nem látja, mit írt be a felhasználó. Ezért lassabban lehet tanulni, mint a Google-nél, ahol a keresési kifejezésekből hetente lehet finomítani.

Mit mutatnak az első számok?

Röviden: nagy a szórás, és még kevés az adat. Az OpenAI szerint eddig több tízezer hirdető próbálta ki a platformot, de részletes eredményt csak néhányan tettek közzé.

Európa: tesztelnek, de számok nincsenek. A két legismertebb európai korai tesztelő a Volkswagen és a Vodafone. A Volkswagen digitális médiáért felelős vezetője azt mondta, azt vizsgálják, hogyan lehetnek jelen ebben az új környezetben, a meglévő hirdetéseik mellett. A Vodafone a teljes vásárlói úton méri, mit hoz a csatorna. Mindketten óvatosan kísérleteznek, nem csoportosítanak át pénzt.

Amerika: az első fél év adatai. Itt február óta futnak a hirdetések, így már van mit összevetni.

Forrás	Mit mértek	Fő eredmény
Opascope	Webshop, 15 nap	~60 000 USD költés, ~89 000 USD bevétel (ROAS 1,49), CPC ~1,72 USD, konverzió 2,35%
Q1 Media	Több ügyfél, több iparág	CTR 0,5–2,5%, átlagos CPC ~5 USD, konverzió ~2% (fele annyi, mint az organikus ChatGPT-forgalomnál)
Symphonic Digital	B2B ügynökségi szolgáltatás, 1 hónap, 500 USD	53 kattintás, CPC ~9 USD, 0 érdeklődő
Iparági átlag (eMarketer)	Benchmark	CTR ~0,9% (Google kereső: ~6,4%)

Mit olvasunk ki ebből?

• A termék számít. Webshopnál, ahol gyors a döntés és egy kattintás a vásárlás, működhet. Egy B2B szolgáltatásnál, ahol hetekig tart a döntés, egy hónap és 500 dollár kevés bármilyen következtetéshez.
• Nem olcsóbb a Google-nél. A Symphonic tesztjében a rendszer 3 dolláros kattintást ígért, végül 12 dollárig kellett emelni a licitet, hogy egyáltalán elfogyjon a keret.
• Az alacsony CTR nem kudarc, csak más a helyzet. A Google-nél több hirdetés áll a találatok között. A ChatGPT-ben egyetlen hirdetés van, egy már megadott válasz alatt. A 0,9% és a 6,4% ezért nem hasonlítható össze egy az egyben.
• A mérés még döccög. A Symphonic 53 kattintásából a Google Analytics csak 35 látogatást látott. Rossz méréssel a döntés is vakrepülés.

Andrew Chen, az Andreessen Horowitz befektetője régóta írja: minden új hirdetési csatorna az elején jól teljesít, mert kevés a hirdető, a felhasználó pedig kíváncsi. Ahogy többen jönnek, csökken a hatékonyság. A mostani számok tehát legjobb esetben is egy félig üres aukció pillanatképei. A korai belépők előnye valódi, de nem tart örökké.

A hirdetési lánc három helye: hova illik a ChatGPT Ads?

Szerintünk nem az a legfontosabb kérdés, hogy működik-e a ChatGPT Ads, hanem az, hogy hol működik. Ehhez egy egyszerű keretet használunk: a vásárló útjának három állomását.

1. Felébresztés. A vásárló még nem tudja, hogy szüksége van valamire. Itt a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube az erős, mert képpel, videóval, érzelmekkel lehet megszólítani.
2. Mérlegelés. Már tudja, mit akar, de még nem döntött: összehasonlít, kérdez, számol. Ez a ChatGPT természetes terepe.
3. Döntés. Tudja, kitől akar venni, csak meg kell találnia. Itt a Google kereső, a márkanévre keresés és az újracélzás (remarketing) az erős.

Miért a mérlegelés? Három jel is erre mutat.

• Aki a ChatGPT-vel beszélget, az mérlegel. Ritkán írja be, hogy „klíma vásárlás”. Inkább azt kérdezi, melyik klíma jó egy 80 négyzetméteres lakásba, és mennyi lesz az áramszámla.
• Az adatok is ezt mutatják. A Symphonic tesztjében a mérlegelőknek szóló hirdetéscsoport jobban teljesített, mint a vásárlásra kész felhasználóknak szóló. A Q1 Media szerint a hirdetésből érkezők fele annyian vásárolnak, mint az organikus ChatGPT-látogatók. A hirdetés tehát gyakran akkor találja meg őket, amikor még nem döntöttek.
• A formátum is ezt támogatja. Egy hirdetés egy válasz alatt, 48 karakterben: ez nem „vedd meg most”, hanem „nézd meg ezt is” típusú üzenet.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a ChatGPT Ads-től nem érdemes azonnali vásárlást várni. A jó kérdés az, hogy segít-e bejutni a mérlegelő vásárló fejébe: jön-e utána több árajánlatkérés, kalkulátorhasználat, márkanévre keresés. Ehhez a mérést és az elvárásokat is ehhez kell igazítani.

Az európai csavar: hirdetés személyre szabás nélkül

Európában a ChatGPT Ads egy fontos képesség nélkül indult. Az Egyesült Államokban a rendszer a felhasználó korábbi ChatGPT-használatából is tájolódhat, ha ezt engedélyezte. Az Európai Gazdasági Térségben és Svájcban viszont csak három dolgot néz: az éppen zajló beszélgetést, nagyjából hol van a felhasználó, és milyen nyelven ír. Nincs profil, és a rendszer nem emlékszik a korábbi beszélgetésekre.

Ezt nem egy konkrét tiltás írja elő. Az OpenAI döntött így, a GDPR és a digitális piacokról szóló uniós rendelet (DMA) miatt. A személyre szabás később jöhet, de csak akkor, ha a felhasználó kifejezetten beleegyezik. Az adatokat az OpenAI ír cége kezeli, így az ír adatvédelmi hatóság felügyeli.

Ebből jön egy kérdés, amire ma még senki nem tudja a választ: elég-e a beszélgetés, ha nincs profil?

Az optimista válasz: igen. A beszélgetés magától elárulja, mit akar a felhasználó, pontosabban, mint bármilyen demográfiai adat. Ha valaki azt kérdezi, hogyan szigetelje le a házát, nem kell tudni, hány éves.

A pesszimista válasz: nem biztos. A Meta és a Google hirdetései évtizedek óta attól erősek, hogy ismerik a felhasználót. A ChatGPT-ben ez lehetne a legnagyobb előny, hiszen egy chatbotnak az emberek sokkal többet mesélnek magukról, mint egy keresőnek. Európában pont ez a rész hiányzik.

És a szabályozás tovább szigorodhat. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) szerint a ChatGPT-nek 2026 végéig nyilvános hirdetési adatbázist kell indítania. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az is „mindenképpen lehetséges”, hogy a ChatGPT keresőjét nagyon nagy online keresőnek minősítik, és ez további kötelezettségekkel jár. Az uniós MI-rendelet pedig tiltja azokat a rendszereket, amik manipulálnak, vagy kihasználják a felhasználók kiszolgáltatottságát. Hogy egy bizalmas beszélgetés alatti hirdetés hol lépi át ezt a határt, arról még nincs gyakorlat.

A mi olvasatunk: ha Európa tovább szűkíti, mire lehet használni a beszélgetések tartalmát, a ChatGPT Ads értéke itt gyorsan megkérdőjeleződhet. Ez nem ok arra, hogy ne teszteljünk. Arra viszont ok, hogy ne építsünk rá teljes marketingstratégiát.

Kinek nem való (még)?

Mielőtt bárki stratégiát épít, érdemes megnézni, hirdethet-e egyáltalán. Az OpenAI hirdetési szabályzata szerint az Egyesült Államokon kívül pénzügyi, egészségügyi és jogi szolgáltatást gyakorlatilag nem lehet hirdetni.

Kategória	Helyzet Európában
Bank, hitel, biztosítás, befektetés, pénzügyi tervezés	Nem hirdethető (csak az USA-ban, egyedi jóváhagyással)
Egészségügyi szolgáltatás, fogászat, étrend-kiegészítő, esztétikai beavatkozás	Nem hirdethető (csak az USA-ban, egyedi jóváhagyással)
Jogi szolgáltatás	Nem hirdethető
Alkohol, dohány, szerencsejáték, társkereső, politika	Mindenhol tiltott
Egyedi állás- és ingatlanhirdetés	Mindenhol tiltott
Webshop, helyi szolgáltatás, utazás, digitális termék, oktatás	Hirdethető

A magyar KKV-k egy része tehát már az első lépésnél kiesik: a pénzügyi tanácsadó, a magánrendelő, az ügyvédi iroda. A könyvelők és az adótanácsadók határesetek, náluk előre érdemes tisztázni, hirdethetnek-e.

A másik korlát a pénz. Hivatalos minimum nincs, de egy német ügynökség számítása szerint kampányonként nagyjából napi 15, vagyis havi kb. 450 euróval kell számolni. Ennél kisebb keretből a rendszer nem kap elég adatot, és mi sem tudunk következtetést levonni.

Ellenőrzőlista: mire figyeljünk, ha tesztelünk?

Ha egy vállalkozás hirdethet, és van rá pénze, a ChatGPT Ads-et érdemes kisebb kísérletként kezelni, nem új fő csatornaként. Ezt a hét lépést javasoljuk.

1. Hirdethetünk-e? Nézzük meg, hogy a tevékenység nem tiltott vagy korlátozott kategória-e.
2. Mit várunk? Döntsük el előre: árajánlatkérést, kalkulátorhasználatot, hírlevél-feliratkozást vagy vásárlást. Mérlegelő vásárlóknál egy köztes lépés reálisabb cél, mint az azonnali eladás.
3. Hova visz a hirdetés? Olyan oldalra, ami válaszol a mérlegelő kérdésére (összehasonlítás, kalkulátor, árak), ne a főoldalra. Az OpenAI robotjának (OAI-AdsBot) el kell érnie az oldalt: ne legyen előtte bejelentkezés, CAPTCHA vagy robots.txt-tiltás.
4. Mérés. Az OpenAI Pixel mellé állítsuk be a szerveroldali Conversions API-t és az UTM-paramétereket is. Csak böngészős méréssel sok adat elvész.
5. Context hintek. Írjuk le konkrétan, milyen problémára és milyen helyzetben segít a termék. Ehhez azt kell kitalálni, hogyan kérdez a célcsoport a géptől, nem azt, milyen szavakra keres a Google-ben.
6. Szöveg. A 24 karakteres cím és a 48 karakteres szöveg magyarul nagyon kevés. Érdemes több változatot írni és tesztelni.
7. Idő és keret. Legalább 6–8 hét, és előre rögzített tesztkeret, amit akkor is vállalunk, ha elveszítjük. Az első hét számaiból ne döntsünk.

Ígéret, még nem csatorna

A ChatGPT Ads ma egy érdekes ígéret. Nem csodafegyver, de nem is zsákutca. Az első számok alapján akkor lehet hasznos, amikor a vásárló mérlegel. Európában viszont személyre szabás nélkül működik, és a szabályozás bármikor szűkítheti a mozgásteret.

Aki most lép, az tanulási előnyhöz juthat, amíg kevés a versenytárs. Aki a teljes marketingjét erre építi át, az sokat tesz fel egy még ki nem próbált platformra. A kettő között ott a kisebb, kontrollált teszt: kis keret, előre rögzített cél, rendes mérés.

A témát folyamatosan figyeljük. Amint megjelennek az első európai és magyar eredmények, frissítjük a cikket.

Kiváncsi, hogy a vállalkozása hirdethet-e a ChatGPT-ben, és ha igen, megéri-e?

Egy 30 perces beszélgetésben átnézzük, hirdethet-e, hogyan jutnak el Önhöz a vásárlók, és hol lehet a helye ennek a csatornának az Ön marketingjében.